Stabil a hazai pénzügyi szektor

A pénzügyi szektor a tartósan fennálló negatív hatások mellett is kimagasló jövedelmezőséget és egészséges szerkezetű hitelállományt mutat. A kormány konvergenciaprogramja felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban bevezetett intézkedések a hitelkereslet élénkítését és a hitelportfólió minőségének megőrzését szolgálták.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

A hazai pénzügyi szektorról is átfogó elemzést tartalmaz a kormány legfrissebb konvergenciaprogramja. A dokumentum rámutat: a megemelkedett kamatkörnyezet fokozatosan gyűrűződött be a hitelezési folyamatokba. A hitelkeresetet csökkentő hatása a háztartások esetében volt erőteljesebben megfigyelhető. A múlt év egészében a hitelállományuk 2,5 százalékkal, 12 611 milliárd forintra bővült, a 2022 végihez képest a növekedési ütem így lényegében a felére csökkent. Az új kihelyezéseket tekintve a háztartások az előző évben 1906 milliárd forint új hitelt vettek fel, ami közel harmadával elmarad a 2022-es adattól. A hitelfelvételek mind a lakáscélú, mind a fogyasztási piaci alapú hiteleknél csökkentek. Az érintettek óvatossága mellett a pénzintézetek szigorúbb hitelnyújtási gyakorlata és a szabályozás szigorodása is közrejátszhatott a hitelezés visszaesésében. 

Ugyanakkor a háztartások eladósodottsága a régiós országok közül továbbra is az egyik legalacsonyabb és lényegesen elmarad az eurózóna átlagától. Ezáltal előretekintve a hitelezésben jelentős növekedési potenciál rajzolódik ki.

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2023-ban 5023 milliárd forintra emelkedett, ami a bruttó hazai termék (GDP) 6,7 százalékát tette ki. A háztartások az inflációs és dekonjunktúrás környezetben egyrészt növelték a váratlan eseményekre fedezetet biztosító megtakarításaikat, másrészt eközben olyan megtakarítási formákat választottak, amelyek magasabb hozamokat biztosítottak. Az állampapírok, befektetési jegyek és más hozamorientált eszközök egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a háztartások megtakarításaiban. Ezzel szemben a bankbetétek és készpénz szerepe csökkent.

A konvergenciaprogram szól a vállalkozásokról is, melyek hitelnövekedése egy számjegyűre mérséklődött 2023 során. A nagyvállalati kölcsönök kilencszázalékos növekedést mutattak, míg a kis- és közepes cégek hitelezése négy százalékot bővült éves összevetésben. 

Ebben szerepe volt a Széchenyi-kártya-program konstrukcióknak. A vállalati hitelállomány éves növekedése ezzel hat százalékot tett ki, ami az előző év végéhez képest a nemzetközi trendeknek megfelelő lassulást jelent. Széchenyi-kártya-program mellett az MFB, az Exim, a Garantiqa és az AVHGA számos hitel-, tőke- és garanciaprogrammal segítette a vállalatok forráshoz jutását.

Az elemzés felhívja a figyelmet arra is, hogy a számtalan kihívás ellenére a pénzügyi szektor portfólióminősége stabil jelentős jövedelmezőség mellett. Azaz az összkép sokkoknak ellenálló, stabil bankrendszerről tanúskodik. A bankok 2023. évi 2245 milliárd forintos adózás előtti eredménye több mint kétszerese a 2022. évi rekordnak, saját tőke arányában a magyar bankszektor megtérülése húszszázalékos, míg tőkemegfelelési mutatója 19 százalékos volt. A konvergenciaprogram szerint az elmúlt időszakban bevezetett kormányzati intézkedések a hitelkereslet élénkítését és a hitelportfólió minőségének megőrzését szolgálták. Mindez végső soron a bankok üzletmenetére és pénzügyi mutatóira – így a gazdasági szereplők finanszírozási lehetőségeire – is kedvezően hatott. 

A kormány és a pénzügyi közvetítők közötti tehermegosztásnak köszönhetően pedig a gazdasági szereplők időt kaphattak, hogy alkalmazkodhassanak a változó finanszírozási környezethez.

Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a minap arról beszélt, hogy tavaly az államilag támogatott hitelprogramokkal sikerült megakadályozni a vállalati hitelezés teljes visszaesését és betölteni a jegybank Növekedési hitelprogramja után hagyott űrt. Egyúttal sikeresnek tartotta a kormány és a bankszövetség közötti egyeztetéseket, amelynek célja a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen piaci alapú hitelezés beindítása. Fontosnak nevezte, hogy a fogyasztás felpörgetése és a gazdasági növekedés gyorsítása érdekében fennmaradjon a lakáshiteleknél az önkéntes hitelplafon.