Sok szó esik a kutatás-fejlesztésről (K+F), ám ez sokaknak eléggé megfoghatatlan területnek számít. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése így fogalmaz: „A kutatás-fejlesztés az emberről, a társadalomról, a környezetről és a technológiáról gyűjtött tudományos ismeretanyag bővítésén keresztül az életminőség javítását és a versenyképesség fokozását célozza, valamint a technológiai színvonal folyamatos emelkedésével a gazdasági teljesítmény hosszú távú fenntarthatóságát segíti”.
Mindehhez hozzáteszi azt is, hogy a „legutóbbi pandémia következtében megváltozott gazdasági körülmények, a nemzetközi klímapolitikai célkitűzések, illetve az orosz–ukrán háború miatt 2022-ben fókuszba kerülő energiaválság rávilágított a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység kiemelkedő szerepére a megoldáskeresésben”.
Mindezek apropóján érdemes megnézni, hogy hol is tart az ország ezen a téren.
Maradva a KSH összegzésénél, a számokból kiderül, hogy csaknem 3300 kutató-fejlesztő hely működött Magyarországon 2022-ben, 95 ezer kutatással foglalkozó személy (ezen belül hetvenezer kutató) részvételével. A kutatás-fejlesztési ráfordítások folyó áron számított összege három évtizede szinte folyamatosan nő. A bővülés éves üteme 2017 és 2021 között hullámzóan 7–26 százalék között mozgott, 2022-ben a viszonylag magas bázishoz képest mindössze 1,4 százalékos volt az éves növekedés.
A 2022-ben felhasznált majdnem 920 milliárd forintnyi összeg a bruttó hazai termék (GDP) 1,39 százalékát tette ki az előzetes adatok alapján. Hazánk a 2021 és 2030 közötti időszakra szóló Kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiájában – az uniós elvárásoknak megfelelően – háromszázalékos GDP-arányos célt tűzött ki. Az uniós tagországokban átlagosan a GDP 2,24 százalékát fordították kutatás-fejlesztésre. Magyarország az 1,39 százalékos arányával a tagországok rangsorában a 17. helyet foglalta el. A legmagasabb arányokat a skandináv tagországok, valamint Belgium, Ausztria és Németország realizálta. A visegrádi országok közül Csehország és Lengyelország előzte meg hazánkat, ugyanakkor Szlovákia négy hellyel hátrébb szerepelt a rangsorban.
A KSH elemzése jelzi azt is, hogy továbbra is a vállalkozási finanszírozás a domináns a hazai kutatás-fejlesztésben, a források 45 százaléka innen származott 2022-ben. Az államháztartás (beleértve a felsőoktatást is) biztosította a K+F-ráfordítások további 35 százalékát. A folyamatosan növekvő súlyú külföldi források húsz százalékot tettek ki, a nonprofit szervezetektől származó források aránya ugyanakkor elenyésző volt.
A K+F-ráfordítások legnagyobb hányada a feldolgozóiparban, azon belül is elsősorban a gyógyszer és a járműgyártás területén összpontosult. A vállalkozási szektorban kutatás-fejlesztésre fordított pénzeszközök legnagyobb része a nagyvállalatoknál jelenik meg, amelyek azonban a szektorban működő kutató-fejlesztő helyek számának csak a töredékét teszik ki. Figyelemre méltó a legnagyobb, ötszáz fő és a feletti létszámú vállalatok dominanciája: 2022-ben a szektor kutatóhelyeinek mindössze 6,8 százalékát adták, azok ráfordításaiból ugyanakkor 56 százalékkal részesedtek. Tulajdonforma szerint tekintve 2022-ben a vállalkozási kutató-fejlesztő helyek 15 százalékát jelentő, többségében külföldi tulajdonú vállalkozások költötték kutatás-fejlesztésre a ráfordítások csaknem hattizedét.
Kiemelkedik a gyógyszeripar
A kutatás-fejlesztés eredményeként létrejött találmányok jogi oltalmát a szabadalom biztosítja. Ez – a KSH megfogalmazása szerint – a versenytársakkal szemben előnyösebb pozícióba hozza tulajdonosát a termékek és a technológiák piacán, elősegítve ezzel a fejlesztésre fordított befektetések megtérülését. A legutóbbi összegzés szerint 2022 végén csaknem 36 ezer szabadalom volt érvényben Magyarországon. Ezek többsége a gyógyszeriparhoz kötődött. A szabadalmak döntő hányadának külföldi jogosultja volt, ami a magyar gazdaság szerkezeti adottságaival, az országunkba irányuló importáru-forgalommal és a működőtőkével van összefüggésben. A jogosultak legnagyobb arányban egyesült államokbeli és németországi székhellyel rendelkeztek.
