Erre az évtizedre uniós és hazai szinten is számos célt fogalmaztak meg a különböző döntéshozók a digitalizáció fejlesztéséről. Magyarországon összeállították a Nemzeti digitalizációs stratégiát, amely megfogalmazza a teendőket. A dokumentum rögzíti azt a célkitűzést, amely szerint Magyarországnak 2030-ra be kell kerülnie az Európai Unió tíz legjobban teljesítő tagállama közé. Abba a csoportba, ahol kimagasló a digitális gazdasági és társadalmi fejlettségi szint. Tegnapi lapszámunkban megírtuk, hogy tavaly a háztartások 92,7 százalékának volt már internet-hozzáférése, és a folyamatos bővülés hatására a hazai arány lényegében utolérte az Európai Unióét. Ezúttal a vállalkozások területét nézzük meg.
Az Európai Bizottság Magyarországról szóló tavalyi jelentésében a többi között azt állapította meg, hogy hazánkban sok vállalkozás még közel sem használja ki teljesen a digitalizációban rejlő lehetőségeket, ezért a folyamat felgyorsítását szorgalmazta. A vállalatok digitális intenzitását mérő komplex mutatószámokban hazánk az uniós rangsor második felében állt 2023-ban – emlékeztet a Központi Statisztikai Hivatal elemzése.
A számokból kiderül, hogy a legalább tízfős cégek 3,7 százaléka használt mesterséges intelligenciát az elmúlt évben. Ez az arány elmaradt az Európai Unió átlagától (nyolc százalék), valamint Csehországétól (5,9 százalék) és Szlovákiáétól (hét százalék) is, Lengyelországéval pedig megegyezett. Az információ, kommunikáció területén ugyanakkor lényegesen magasabb ez az érték, 14,5 százalék. A hazai cégek főleg marketing- és értékesítési, számviteli és pénzügyi tervezési célokra, valamint a gyártási folyamatoknál vesznek igénybe mesterséges intelligenciára épülő technológiát. Az ennek használatát fontolóra vevő, de azt nem alkalmazó vállalkozások főleg a szakértelem hiányát és a magas költségeket jelölték meg annak okaként, hogy miért nem vették igénybe a mesterséges intelligencia lehetőségeit.
