A digitalizáció a magyar gazdaság kitörési pontja kormány szerint. A cél az, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon. Ehhez elengedetlen az internethálózat kiépítése. Az elmúlt év végén 3,564 millió, helyhez kötött internetkapcsolatra szóló előfizetést tartottak nyilván Magyarországon. A piac telítődéshez közeli állapotát mutatja, hogy éves szinten a bővülés mindössze 0,4 százalék volt. Ez a korábbi esztendőkre jellemzőnél jóval alacsonyabb szám, miközben továbbra is lendületesen terjed a legfejlettebb technológia, az optikai hálózat. A helyhez kötött internetes előfizetéseken belül 43 százalékra nőtt e kapcsolattípus részaránya, megelőzve a kábeltévé-hálózatot (42 százalék), amelyre szóló szerződések száma két egymást követő évben is csökkent. Az elavultabbnak számító xDSL-technológia már csak a helyhez kötött előfizetések 9,3 százalékát adta, 2015 óta kevesebb mint a felére csökkent e kapcsolattípus előfizetőinek száma – mutat rá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése.
Egyre elterjedtebb a mobilinternet is, 2023 végén az aktív SIM-kártyák hattizede biztosított hang- és mobilinternet-szolgáltatást. Az okostelefonok és a mobilinternet gyors terjedésével, az egyre kedvezőbb előfizetési csomagokkal, valamint a mobilszolgáltatók hálózatfejlesztéseivel összefüggésben az elmúlt években dinamikusan nőtt a mobilhálózaton keresztül lebonyolított adatforgalom: 2023-ban 1,3 millió terabyte volt, ami 27 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi értéket.
A helyhez kötött internet adatforgalma változatlanul többszöröse a mobil-adatforgalomnak, de a nagyságuk közötti különbség arányaiban évről évre csökken, mivel az előbbi bővülése csekélyebb mértékű.
A KSH felhívja a figyelmet arra is, hogy a hálózatfejlesztéseknek köszönhetően a felhasználók egyre jobb minőségű szolgáltatást vehetnek igénybe. Az unión belül a gyors hálózat hazánkban az egyik legelterjedtebb, a háztartások hetven százalékában elérhető legalább száz Mbit/s garantált, illetve harminc százalékukban legalább egy Gbit/s névleges sebességű kapcsolat. Az 5G-hálózat lefedettsége is egyre nagyobb, a háztartások 58 százaléka lakott olyan területen, ahol ez elérhető volt. A hálózatépítés lendületét mutatja, hogy 2022-ben ez az érték még csak 18 százalék volt. A legfejlettebbnek számító, vezeték nélküli adatátviteli technológia szerepe többek között az okoseszközök egymás közötti kommunikációjában fontos.
Ha kicsit belemerülünk a számokba, akkor kiderül, hogy 2023-ban a háztartások 92,7 százalékának volt internet-hozzáférése, és a folyamatos bővülés hatására a hazai arány szinte utolérte az Európai Unióét, csupán 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb (2016-ban a különbség még öt százalékpont volt).
A 16–74 éves népesség körében a hordozható, internetre csatlakozni képes eszközről világhálót használó emberek aránya hetvenről 89 százalékra nőtt 2016 és 2023 között, miközben az asztali számítógép esetében ugyanez az érték 54 százalékról 35 százalékra csökkent. A hordozható eszközökön belül a mobil- vagy okostelefonos internethasználat a leggyakoribb, előfordulása a vizsgált időszakban 61 százalékról 86-ra bővült. A laptop és a táblagép ilyen célú használata stagnált, ugyanakkor 2023-ban már minden negyedik személy csatlakozott a világhálóra egyéb eszközön (például okostévén, játékkonzolon, e-könyv-olvasón vagy okosórán).
A 16–74 éves népesség 93 százaléka használta már az internetet élete során, és 88 százaléka naponta tette ezt, az utóbbi érték a legidősebb korosztályban, a 65–74 évesek körében is elérte a hatvan százalékot. Mindegyik korcsoportban magasabb volt a naponta böngészők aránya hazánkban, mint az unióban. Az interneten végzett tevékenységek közül a különböző kommunikációs csatornák és közösségi oldalak használata, az online híroldalak és újságok olvasása, valamint az információkeresés fordult elő a legtöbbeknél (ötből legalább négy embernél) – derül ki a KSH összegzéséből.
