Szlovákia esetében az látható – magyarázta a szakértő –, hogy az euró bevezetése drágulást hozott magával, ez pedig az ingatlanokat is érintette. Amellett, hogy a magyar oldalon olcsóbbak maradtak a házak, kiépült az infrastruktúra is – autópálya vezet Kassáig, román oldalon pedig Aradig.
Így fordulhat elő az is, hogy a határ menti településeken nem vagy nem csak forintban adják meg az ingatlanárakat az eladók. Balogh László felhívta a figyelmet: amíg országos átlagban csupán a hirdetések öt százalékánál szerepel az ár forinttól eltérő pénznemben, addig a szomszédos országok mentén tíz-húsz százalék az ilyen hirdetések aránya.
A hazai oldalon látható alacsonyabb árak alapján az eladók nem befektetőként tekintenek a külföldi vásárlókra (ellentétben a budapesti belvárossal), hanem hagyományos vásárlóként. A magyarok viszont nem vásárolnak házat a határ túloldalán, sokkal inkább ellenkezőleg, még osztrák vevők is megjelennek a hazai ingatlanpiacon.
Az albérletárak esetében ugyanakkor már nincs ilyen számottevő különbség, hiszen az osztrák oldal sem drágább sokkal, mint a magyar. A hazai kiadó albérleteket inkább a keleti országrészből érkező, Ausztriába ingázó magyar munkavállalók veszik ki, kevésbé az osztrákok. Ugyanakkor az albérletárak előbb említett minimális különbségét a jövedelemszintek magyarázzák, hiszen a gyakran euróban kapott magasabb jövedelem magasabb díjak kigazdálkodását teszi lehetővé. Így fordulhat elő, hogy hasonló ingatlanért dupla annyit fizet valaki a nyugati határhoz közel, mint a keleti országrészben, nem pedig a lakás minősége miatt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!