Nem új keletű a határ menti települések népszerűsége a külföldi ingatlanvásárlók körében – mondta el lapunk megkeresésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ismertette, az érdeklődést a telefonhívások, valamint üzenetek alapján mérik, az ország hívójele, illetve böngésző esetén pedig az IP-cím számít. Ez alapján pedig lényegében több tendencia körvonalazható, ami a közelmúltat nézve nagyjából állandónak mondható – a Központi Statisztikai Hivatal adatai sem hirtelen felfutást mutatnak.
Balogh László kiemelte, a legtöbb külföldi vásárló a főváros és a Balaton környéke után érdeklődik továbbra is. A magyar tenger esetében a fővároshoz közelebb eső régiók emelhetők ki, az érdeklődések száma az országhatárok felé közeledve csökken, ám a határsávokon, de főleg a határátkelők közelében ismét élénkülést tapasztalni. Ugyanígy erőteljesebb az érdeklődés a már fejlettebb városok iránt, illetve ahol ipari beruházás zajlik: ilyen például Debrecen, Szeged és Győr is. Az utóbbi kettő egyszerre határközeli és fejlett településnek számít. Az ingázási lehetőség miatt nem hagyható le a kiemelt érdeklődés térképéről Miskolc és Nyíregyháza sem, de kimutatható kereslet mutatkozott az első félévben még Kőszeg, Komárom és Gyula iránt is. Balogh László hozzátette, külföldiek által keresett célpontok között találjuk még Mosonmagyaróvárt és Zalaegerszeget is.
A szakértő kiemelte, a határ menti falvak esetében a lakosságszámhoz és a megvehető ingatlanok számához képest értendő a kiemelt érdeklődés, ennek pedig megvannak a gazdasági és infrastrukturális okai is.
Az erősödő euróárfolyam az ingázás költségét befolyásolja, a déli határvidéket nézve pedig a magyar oldal jelenti az unió kapuját, míg a Romániával határos Békés megyei vidék azért tarthat számon nagyobb érdeklődésre, mert jóval olcsóbbak a házak, mint a határ túloldalán. Továbbá Románia schengeni csatlakozása is lendületet adhat még a piacnak, az egyszerűbb átjárás miatt még inkább megérheti magyar oldalon házat venni.
Szlovákia esetében az látható – magyarázta a szakértő –, hogy az euró bevezetése drágulást hozott magával, ez pedig az ingatlanokat is érintette. Amellett, hogy a magyar oldalon olcsóbbak maradtak a házak, kiépült az infrastruktúra is – autópálya vezet Kassáig, román oldalon pedig Aradig.
Így fordulhat elő az is, hogy a határ menti településeken nem vagy nem csak forintban adják meg az ingatlanárakat az eladók. Balogh László felhívta a figyelmet: amíg országos átlagban csupán a hirdetések öt százalékánál szerepel az ár forinttól eltérő pénznemben, addig a szomszédos országok mentén tíz-húsz százalék az ilyen hirdetések aránya.
A hazai oldalon látható alacsonyabb árak alapján az eladók nem befektetőként tekintenek a külföldi vásárlókra (ellentétben a budapesti belvárossal), hanem hagyományos vásárlóként. A magyarok viszont nem vásárolnak házat a határ túloldalán, sokkal inkább ellenkezőleg, még osztrák vevők is megjelennek a hazai ingatlanpiacon.
Az albérletárak esetében ugyanakkor már nincs ilyen számottevő különbség, hiszen az osztrák oldal sem drágább sokkal, mint a magyar. A hazai kiadó albérleteket inkább a keleti országrészből érkező, Ausztriába ingázó magyar munkavállalók veszik ki, kevésbé az osztrákok. Ugyanakkor az albérletárak előbb említett minimális különbségét a jövedelemszintek magyarázzák, hiszen a gyakran euróban kapott magasabb jövedelem magasabb díjak kigazdálkodását teszi lehetővé. Így fordulhat elő, hogy hasonló ingatlanért dupla annyit fizet valaki a nyugati határhoz közel, mint a keleti országrészben, nem pedig a lakás minősége miatt.
