Matolcsy György attól fél, hogy veszítünk ebben az évtizedben

Matolcsy György jegybankelnök ismét elmondta véleményét a Közgazdász-vándorgyűlésen a magyar gazdaságról.

Most 62. alkalommal ült össze a Közgazdász-vándorgyűlés, amelynek helyszíne idén Nyíregyháza. Tavaly Egerben tartották a hazai közgazdászok éves seregszemléjét, az akkori esemény igazán emlékezetesre sikeredett, leginkább a jegybankelnök Matolcsy György és a pénzügyminiszter Varga Mihály vitája miatt. A beszélgetésük nem volt mentes az odamondogatástól, amiben szerepet játszott, hogy akkor még mindig bőven két számjegyű volt az infláció és a gazdaság is recesszióban volt. Ezért is mondhatta az MNB elnöke, akkor hogy „ilyen gazdaságra nemcsak a cápa, hanem a többi állat is rámozdul”. Matolcsy György idei beszédének címe is vitriolos: Valahol megint utat tévesztettünk.

Ugyanakkor, kezdte a beszédét, a 2010–2019-es évtizedet megnyertük. „Nem magától jött a legjobb évtized, számos fordulat kellett hozzá.” Idesorolja többek között a munkahelyvédelmi akciótervet, a növekedési hitelprogramot, a svájcifrank-hitelek forintosítását. Most viszont szerinte úttévesztésben vagyunk – veszélybe kerültek a 2010–19-es eredmények. Sőt, ahogy fogalmazott, elveszíthetjük a következő évtizedet. Rámutatott, hogy két nagy ellenség van: a magas költségvetési eladósodás, illetve a magas és makacs infláció. 

Ez szerinte azért van, mert a kormány elengedte az államháztartási hiányt, és nem csatlakozott az infláció elleni harchoz. 

– Az utolsó öt helyen voltunk 2023-ban a konvergenciában, azaz a legfejlettebb országokhoz nem közeledtünk, míg nálunk fejletlenebb országok közeledtek hozzánk. Öt éve még a 20. helyen voltunk, 2023 végére pedig a 23. helyre kerültünk az egy főre jutó GDP-ben az EU-ban – mondta Matolcsy.

A téves gazdasági fordulat közepén az infláció áll – fogalmazott az MNB elnöke. A magyar infláció jelentős része az élelmiszerárakból származik. Az élelmiszeriparunk termelékenysége utolsó előtti helyen van az Európai Unióban, szerinte ez nem fogadható el.

Ez az évtized az 1970-es évek rokona, és az infláció a fő ellenség – emelte ki. A kormány szerinte tévesen elfogadta azt az érvelést, hogy az infláció jó, mert több bevétel érkezik az államkasszába. Ám megérkeztek az inflációs sokk kárvallottjai, akiknek a fogyasztása visszaesett. A jegybankelnök szerint az infláció hosszú árnyékot vet.

Több ezer milliárd forintot égetett el az infláció a megtakarításoknál, a középosztálynál – világított rá. Tavaly hét helyet zuhantunk a legfontosabb versenyképességi listán, amit ő a „téves” gazdaságpolitikának tulajdonít. Rámutatott arra is, hogy a magas exportteljesítmény alacsony hazai hozzáadott értéket tartalmaz, azaz pusztán attól nem leszünk gazdagok, ha külföldi beruházások jönnek Magyarországra. Szükség van a külföldi beruházásokra, de nem mindegy, hogy mekkora a hozzáadott érték – ez inkább az eladásban van, mint a nálunk hangsúlyos gyártásban. Kitért arra is, hogy a termékenységi rátánkban lévő fordulatot nem tudtuk megőrizni.

A szénhidrogének árrobbanása és az így kialakult egyensúlyi hiány az államadósságot is „felrobbantotta” – kezdte az előadását Horváth Gábor. A Költségvetési Tanács elnöke hozzátette, Németország nincs a legjobb formában, egy kihíváscunamival szembesül, ráadásul ez már egy hosszabb folyamat része. Lehet abban bízni, hogy előbb-utóbb a német fogyasztók is elkezdik bepótolni az elmaradt fogyasztásuk, de a globális átalakulás miatt kérdéses, hogy ez vissza fog-e épülni. Ezért gyorsan és hatékonyan kell itthon is kezelni az ebből fakadó problémákat. 

A jövő évi növekedésről azt mondta, az IMF nem túl optimista Németországgal kapcsolatban, így már a jövő évi várakozását is rontotta.

– Sokszor kell elmondani, hogy a versenyképesség és a területfejlesztés két összefüggő fogalom, amelyek kiegészítő motorja lehet a gazdasági növekedésnek – kezdte az előadását Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter hozzátette, a területfejlesztés alapvető feladata, hogy csökkentse a területi különbségeket. Ez ideális esetben a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatását jelenti, rossz esetben pedig a fejlett térségek leszakadását hozza el.

Magyarország zárkózik fel a fejlett tagországokhoz – állapította meg a miniszter egy uniós dokumentumra hivatkozva. Hozzátette, hogy a közép-európai országok dinamikus növekedést mutatnak, elsősorban pedig a fővárosok mutatnak konvergenciát. A magyar régiók ugyanakkor eltérő pályát futnak be, Budapest például már 2004-ben is az unió átlagának 129 százaléka volt, ez már 158 százalék.

Navracsics szerint ezzel együtt területi szakadékok vannak az országban, az elmúlt 12 év egyfajta dinamikát hozott. Budapest kivételével 2010-ig a stagnálás volt megfigyelhető, utána megindult a javulás.

Borítókép: Matolcsy György jegybankelnök (Fotó: Máthé Zoltán)