Első ízben ültek asztalhoz a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) invitálására a hazai kis- és középvállalkozói szektor finanszírozásában részt vállaló állami szervezetek, a Magyar Fejlesztési Bank, az EXIM Magyarország, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a Széchenyi Kártya programot bonyolító Kavosz Vállalkozásfejlesztési Zrt., valamint a kereskedelmi bankok kkv-üzletágvezetői.
Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozásokért és technológiáért felelős államtitkára bevezetőjében emlékeztetett: a kormány célja, hogy 2025-ben 3-6 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság. Ennek a célnak az elérésében kiemelt szerepe van a gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozói szektornak.
A hazai kkv-k beruházási kedvét a szeptemberben már 3 százalékra csökkenő infláció és az augusztusban a kiigazított adatok alapján, éves szinten 4,1 százalékkal bővülő, s így már a gazdasági növekedést támogató kiskereskedelmi forgalom erősítheti, oldódhat a bizonytalansági motívum. Fontos azonban az is, hogy a vállalkozások támogatás, hitel- és tőkeoldalon továbbra is segítséget kapjanak. A kormány a maga részéről a hamarosan meghirdetésre kerülő kkv-akcióterv keretében számos új programmal- és hitellehetőséggel készül – ennek első eleme az áprilistól elérhető kkv-technológiai hitelprogram budapesti vállalkozások számára történő kiterjesztése – jelezte az államtitkár.
A hazai kkv-k jelenleg 160 ezer támogatott, illetve piaci kamatozású hitelt törlesztenek, a nagyságrendileg 6600 milliárd forint hitelállomány felét döntően állami viszontgaranciával bíró hitelgarancia védi.
A cél a jelenleg stagnáló új hitelkihelyezések felfuttatása, a GDP-hez viszonyítottan 12 százalékon álló, s így az EU átlagától elmaradó kkv-hitelállomány 20 százalék közelébe emelése.
A tervek szerint negyedévente összehívott hitelezési kerekasztal feladata az információmegosztáson túl azoknak a pontoknak a feltárása, amelyek akár szabályozói, akár banki oldalról akadályt jelentenek a vállalkozások finanszírozásában. A cél az, hogy forrásoldalról is minél hatékonyabb támogatást kapjanak a magyar vállalkozások, hogy versenyképesebbek legyenek, fejlesztéseikkel nagy cégek beszállítóivá váljanak, vagy éppen exportpiacokon jelenhessenek meg termékeikkel.
„A kkv-államtitkárság nyitott államtitkárság, célunk, hogy minden, a hazai mikro- kis- és középvállalkozások életét könnyítő javaslatot megfontoljunk. Párbeszédre, együttgondolkodásra és új ötletekre is szükségünk van, ezért szeretnénk meghallgatni a piaci szereplőket”
– mondta Szabados Richárd.
Az államtitkár hozzátette: „A kerekasztal körül ülő bankos kollégák mindennap találkoznak vállalkozói partnereikkel, ilyen mértékű ügyfélkapcsolati információt máshonnan nem lehet becsatornázni a döntéshozatali folyamatba.
Ennek intézményes kereteit teremtettük meg a kerekasztal létrehozásával, amilyen kezdeményezésre eddig nem volt példa Magyarországon.” Az NGM államtitkára a hitelhez jutással kapcsolatban eddig felmerült akadályok kapcsán arra
kérte a pénzintézeteket, vizsgálják meg, miként tudnák a XXI. században a vállalatok életében egyre komolyabb értéket képviselő immateriális javak (pl. szoftverek) beszerzését hitelcélként, illetve az ilyen javakat a hitelnyújtáshoz szükséges fedezetként jobban elfogadni.
Emellett a hitelezésből kizárt tevékenységi körök, szektorok áttekintését, az iparági limitek felülvizsgálatát kérte a bankoktól. Szabados Richárd hangsúlyozta, a témában egyeztetést kezdeményeznek a Magyar Nemzeti Bank szakértőivel is.
A pénzintézetek képviselői konstruktívan álltak a kérdésekhez, saját belső adminisztrációs folyamataik felgyorsítását ígérték. Javaslataik egy része a magyar uniós elnökséghez kapcsolódva a kkv-szektor finanszírozhatóságát nehezítő szabályokhoz, az EU-s források túlzó bürokratikus előírásainak csökkentésére, a több, mint 20 éve megalkotott uniós kkv-definíció, illetve a de minimis szabályozás reformjára vonatkozott.
