Az államtitkár hozzátette: „A kerekasztal körül ülő bankos kollégák mindennap találkoznak vállalkozói partnereikkel, ilyen mértékű ügyfélkapcsolati információt máshonnan nem lehet becsatornázni a döntéshozatali folyamatba.
Ennek intézményes kereteit teremtettük meg a kerekasztal létrehozásával, amilyen kezdeményezésre eddig nem volt példa Magyarországon.” Az NGM államtitkára a hitelhez jutással kapcsolatban eddig felmerült akadályok kapcsán arra
kérte a pénzintézeteket, vizsgálják meg, miként tudnák a XXI. században a vállalatok életében egyre komolyabb értéket képviselő immateriális javak (pl. szoftverek) beszerzését hitelcélként, illetve az ilyen javakat a hitelnyújtáshoz szükséges fedezetként jobban elfogadni.
Emellett a hitelezésből kizárt tevékenységi körök, szektorok áttekintését, az iparági limitek felülvizsgálatát kérte a bankoktól. Szabados Richárd hangsúlyozta, a témában egyeztetést kezdeményeznek a Magyar Nemzeti Bank szakértőivel is.
A pénzintézetek képviselői konstruktívan álltak a kérdésekhez, saját belső adminisztrációs folyamataik felgyorsítását ígérték. Javaslataik egy része a magyar uniós elnökséghez kapcsolódva a kkv-szektor finanszírozhatóságát nehezítő szabályokhoz, az EU-s források túlzó bürokratikus előírásainak csökkentésére, a több, mint 20 éve megalkotott uniós kkv-definíció, illetve a de minimis szabályozás reformjára vonatkozott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!