Januártól az infláció mértékével nő a szeszes italok, a dohánytermékek és az üzemanyagok tételes jövedéki adója, valamint a gépjármű- és a regisztrációs adó is egy nemrégiben elfogadott törvény értelmében – írja a Világgazdaság.
A tételek ezentúl minden évben automatikusan emelkednek, hogy korrigálják az államháztartás bevételi oldalán az inflációt.
Az inflációkövető adóemelés logikája az, hogy alkalmazásával a vonatkozó adóbevételek megőrzik a reálértéküket
– kommentálta az intézkedést a lap kérésére a Századvég makrogazdasági üzletága. Mint írták, az inflációkövetés más európai országokban is alkalmazott gyakorlat.
Mivel a költségvetés kiadási oldalára is hat az infláció, ezért az inflációkövető adóemelés képes hozzájárulni a költségvetés kiegyensúlyozásához a bevételi oldalon.
A jövedéki adók esetén szempont a fogyasztás mérséklése is, akár egészségügyi (alkohol, dohány), akár környezeti szempontból (üzemanyag). Az inflációkövető emelés biztosítja, hogy a jövedéki adók fogyasztásmérséklő hatása fennmaradjon – közölte a Századvég.
Alapszabály szerint a jövedéki adók mértéke az előző év július havi infláció mértékével emelkedik jövőre, és azt már tudjuk, hogy 2024 júliusában a fogyasztói árak 4,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez az adómérték vonatkozik az üzemanyagokra és a szeszes italokra.
A gyakorlatban egyes tételek jövedéki adójának emelése ennél magasabb lesz 2025-ben:
• a dohány jövedéki adója esetében nyolc százalék,
• a vállalati fogyasztóknak a villamos energia esetében 11 százalék.
A Századvég ismertetése szerint a dohányáruk, a járműüzemanyagok és a szeszes italok – melyeknek összesített súlya a fogyasztásban 14,2 százalék – esetében növekszik majd a jövő évi inflációnál nagyobb mértékben a jövedéki adó, így ennek a becsült többletinflációs hatása 0,3 százalék lehet.
Az üzemanyag jövedéki adójának emelése a vállalati költségeket is növeli, aminek van némi további addicionális inflációs hatása is. Azonban ezekkel a hatásokkal a kormánynak elvben kalkulálnia kellett a jövő évi infláció kiszámításakor, tehát ennek önmagában nem kellene extra inflatórikus hatásokat okoznia.
Vagyis inflációs szempontból, ha a kormány megfelelően tervezett, akkor az inflációkövető adóemelés nem okozhat problémát.
Nehezebb ugyanakkor megítélni a Századvég szerint, hogy a fogyasztók mindezt miként élik majd meg:
Az üzemanyag jövedéki adójának emelése öt-hat forinttal növeli meg az árakat január elsejétől. Ennél pedig jóval jelentősebb növekedést láttunk akár csak 2024-ben. Ugyanakkor közgazdasági közhely, hogy az inflációban a várakozások szerepe jelentős, vagyis ha az inflációs várakozások valamilyen társadalompszichológiai okból fennmaradnak, akkor az gondot jelenthet
– vélik.
Százmilliárdos pluszt várnak a jövedéki adóktól jövőre
Összességében hét százalékkal több jövedékiadó-bevételre számít a Költségvetési Tanács, amely ezt előzetes véleményében, a törvényjavaslat benyújtása előtt jelezte. Mindez 112,1 milliárd forint többletet jelent, így összesen 1702,9 milliárd forintot várnak az államkassza ezen zsebébe.
Lapunk korábban a vállalatok által vásárolt villamos energia és a gépjármű-üzemanyagként használt földgáz jövedéki adója kapcsán emlékeztetett arra, hogy a 11, illetve a 12,5 százalékos emelkedés közvetlenül nem érinti a lakosságot, hiszen tíz éve rezsicsökkentett áron kapja az áramot és a földgázt.
Az energiahordozókra kivetett adó új mértéke:
• földgáz közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 36 forint/köbméter,
• egyébként 0,3879 forint/kilowattóra,
• villamos energia 398 forint/megawattóra,
• szén 3230 forint/ezer kilogramm.
A földgáz magasabb jövedéki adója egy meglehetősen szűk kört érint majd, ahogyan a széné is.
Igaz, a cégek továbbhárított költségnövekedésén keresztül papíron megérezheti a lakosság az intézkedés hatását, csakhogy a gyakorlatban nemigen fogják, mert az emelés konkrét mértéke valójában nem nagy.
