Idén 5–10 százalékkal lehetnek magasabbak a fenyőárak a tavalyinál a piaci kereskedők előrejelzése szerint: ezek alapján a lucfenyőt 5–5,5 ezer, az ezüstfenyőt 6–8 ezer, míg a Nordmann-fenyőt 8–10 ezer forint közötti méterenkénti áron kínálják a fenyőárusok – derül ki az Agroinform által közölt adatokból. Ezek az árak nyilván azokat érintik, akiknek minden év decemberében program a fenyőfavásárlás karácsonyra, de létezik egy olyan tábor is, amelyik a műfenyőre esküszik, mert úgy véli, azzal kevésbé károsítják a környezetet.
Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is nagyobb divat a műfenyő, mint itthon, de időről időre ott is csatáznak egymással a pró és kontra érvek – írja a Világgazdaság. A BBC az „igazi karácsonyfák” figyelmen kívül hagyott előnyeit taglalja, és már trendként azonosította be, hogy
a fiatalabb generációk körében újra divatba jöhetnek a valódi fák: egy 2019-es amerikai felmérés szerint a millenniumi generáció, azaz az 1981 és 1996 között születettek csoportja 82 százalékkal nagyobb valószínűséggel vesz élő fát, mint a baby boom korúak, vagyis az 1946 és 1964 között született emberek.
Az erdők nagy részét képezik a hasznos földhasználatnak, a jól kezelt erdőknek pedig óriási szerepük van az éghajlati kérdések megoldásában – nyilatkozta a BBC-nek Andy Finton, a The Nature Conservancy, az egyesült államokbeli környezetvédelmi nonprofit szervezet tájvédelmi igazgatója.
A karácsonyfák jellemzően fiatal luc- vagy más fenyőfák, ültetvényekről származnak. A szakértők szerint az magától értetődő, hogy a régi erdőket, tőzeges területeket és más őshonos élőhelyeket soha nem szabad karácsonyfának nevelt fenyők ültetésére használni.
A karácsonyfák nem szerepelnek abban az EU-vállalásban, amely szerint 2030-ig további hárommilliárd fát ültetnek el, mivel ezek a fenyők túl rövid élettartamúak. „Gyakrabban vágják ki őket, mint a fakitermelési céllal vagy a fák előrehaladott kora miatt vágott erdőket – mondja Paul Caplat, a belfasti Queen’s University ökológusa. „Vagyis nincs sok idő arra, hogy a biodiverzitás megtelepedjen és egészséges populációk növekedjenek” – magyarázta. Ettől függetlenül a karácsonyfa-ültetvények lendületet adhatnak a biológiai sokféleségnek, különösen azokon a területeken, ahol az – a mezőgazdaság intenzívebbé válásával –csökken.
Azt is érdemes megnézni, hogy egy karácsonyfának mekkora a szén-dioxid-lábnyoma. A Carbon Trust becslése szerint egy használat után elégetett, két méter magas karácsonyfa mindössze 3,5 kilogramm szén-dioxid-egyenértéket (CO2e) bocsát ki – ez egy Londonból New Yorkba tartó repülőút kibocsátásának nagyjából a 0,2 százaléka. Egy ugyanolyan méretű fának, amelyik a szemétlerakóba kerül, már 16 kilogramm a szén-dioxid kibocsátása – ami az említett repülőút CO2e-kibocsátásának 1 százaléka.
Természetesen van néhány lehetőség, amellyel teljesen elkerülhető a pazarlás. Egyes vállalkozásoktól például karácsonyfát lehet bérelni, ezek jellemzően cserepes növények.
És persze ott van a lehetőség, hogy az igazi helyett műfenyőt válasszunk. Ezek több száz év alatt lebomlanak a szemétlerakóban, de összességében alacsonyabb a szén-dioxid-kibocsátásuk, mint több élő fát vásárolni, ha elég hosszú ideig újra felhasználják.
A Carbon Trust becslése szerint a műanyag karácsonyfák szénlábnyoma körülbelül 7–20-szorosa a valódi fákénak, ami számos tényezőtől függ, például, hogy a valódi fa hulladéklerakóba került-e vagy milyen messzire utaztak az emberek a fáért.
A műfenyőkről a Nemzeti Agrárkamara is említést tett, azt hozva fel érvként, hogy ezek ára elég borsos, az a tévhit pedig már régen megdőlt, hogy a műfenyővel óvják a környezetet, de mégis sokan hisznek ebben.
A műfenyők előállítása komoly környezeti terhelést okoz. A műfák zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk. Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók öt-hat év elteltével leselejtezik őket, miközben legalább húsz évig kellene használni egy műfenyőt ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.
