A nemek közötti egyenlőség különböző területeit is vizsgálja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Így például azt, hogy a nők milyen arányban képviseltetik magukat a döntéshozói, illetve vezető, irányító pozíciókban. Így képet kapunk arról, hogy milyen érdekérvényesítő erővel rendelkeznek.
Az elemzés rámutat arra, hogy a nők aránya a vezetők körében hosszabb időtávot tekintve kis mértékben változott, a 2011-es negyvenszázalékos arány 2023-ra 37 százalékra csökkent. A nők, figyelembe véve a részvételüket a teljes foglalkoztatotti körben (47 százalék), a vezetők között alulreprezentáltak.
A vezetői foglalkozásokat magába foglaló főcsoport heterogenitása miatt érdemes a mutatót alcsoportonként, illetve ágazatonként is vizsgálni.
A nők Magyarországon a közszolgáltatási ágakban (közigazgatás, oktatás, egészségügy) általában jelentősen felülreprezentáltak, és nincs ez másként a vezetői foglalkozásokat illetően sem; 2023-ban a vezetők csaknem kétharmada nő volt ezekben az ágakban.
A versenyszféra szolgáltatási ágaiban dolgozó vezetők között jóval alacsonyabb a képviseletük (egyharmad), míg az iparban és a mezőgazdaságban még ennél is kevesebb, a vezetőknek csupán a negyede nő. A vezetői kört tevékenységi területenként vizsgálva látható, hogy magas arányban vesznek részt a döntéshozatalban igazgatási, pénzügyi, számviteli vagy HR-vezetőként, és kiemelkedően magas a részarányuk az olyan szolgáltatásokat nyújtó szervezetek vagy szervezeti egységek vezetői között is, mint a gyermek- és idősgondozás, oktatás és egészségügy. Ezzel szemben a mezőgazdasági és az ipari termelő vállalatok, egységek, vagy az IT-szolgáltatások vezetői között kevés nőt találunk.
A KSH nemzetközi kitekintést is ad. Ebből kiderül:
a nők aránya a vezetők körében Magyarországon meghaladja az Európai Unió országaiban mért átlagot, hazánk az országok rangsorában a felső harmadban helyezkedik el.
Az utóbbi egy évtizedben az uniós átlag kis mértékben ugyan, de lényegében folyamatosan nőtt, a magyar arány viszont kissé csökkent, ebből adódóan a különbség mérséklődött. A legnagyobb arányú, negyven százalék feletti képviselettel Svédországban, Lettországban, Lengyelországban, Bulgáriában és Finnországban rendelkeznek a nők, míg Horvátországban és Luxemburgban huszonöt százalék alatti a részesedésük.
