Kína vezeti a globális zöldségkereskedelmet

A tavasz beköszöntével egyre hangsúlyosabbá válik a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, amelynek okai között a frissen megjelenő termékeket, másrészt a téli időszakot követő étrendbeli megújulást találjuk. Ritkán gondolunk bele azonban vásárlás közben, hogy a választott áru honnan érkezett a boltok vagy piacok polcaira, melyik országból vagy országokból szállították a friss zöldségeket és gyümölcsöket.

illusztráció Fotó: Balaton József Forrás: MTVA

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) 2023-ban kiadott közleménye alapján a világ zöldségtermesztésében Kína vezeti a rangsort kimagasló értékekkel. A több mint 600 millió tonnányi megtermelt zöldség jelentős részét a belső piacon használják fel, kisebb mennyiségben pedig exportra is jut belőle. A második helyen álló India 145 millió tonna zöldséget takarított be 2022-ben, ugyancsak többnyire az indiai piacokon értékesítve a termékeket.

Fotó:  Pexels

A kiemelkedő kínai adatok mögött a magas termesztési értékek mellett érdemes a termesztési technológiák sokszínűségét is figyelembe venni – írta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a tanulmányában. Az ázsiai országban a legkülönfélébb módokat alkalmazzák a nagyobb terméshozamok elérése érdekében, ami a népesség ellátási adatainak figyelembevételével indokolt is. Ennek érdekében a kínai kormány már engedélyezte, hogy bizonyos növény- és gabonafélék esetén akár génmódosított szerkezetű termesztés is megvalósulhasson.

A globális rangsorok szerint a zöldségek termesztési értékét figyelembe véve a paradicsom (192,32 millió tonna), a hagyma (111,27 millió tonna), az uborka (97,81 millió tonna) és a káposzta (73,83 millió tonna) bizonyult 2023-ban a legmagasabb értékben betakarított termékeknek. Magas még továbbá a padlizsán (60,79 millió tonna), a gombafélék (50,01 millió tonna), a gyökérzöldségek (41,39 millió tonna), valamint a spenót (34,11 millió tonna) betakarított értéke is.

 A lista utolsó helyein az articsóka (1,61 millió tonna) és a zöldbab (1,36 millió tonna) szerepelt 2023-ban, ezek a zöldségfélék rendelkeztek a legszerényebb termésértékekkel világszerte.

2023-ban Brazília vezette a zöldségexportőrök listáját, innen 80 600 millió dollár értékben érkezett termék szerte a világ országaiba. A legfőbb brazil exporttermék a kategóriában a szójabab, amelynek elsődleges felvásárlója éppen Kína. A gabonafélék közül magas arányban jelenik meg a kiviteli szerkezetben még a kukorica (17,9 százalék). Brazília mögött viszonylag kis különbséggel az USA tűnik fel az exportőrök sorában, ahonnan a kukorica, a búza és a szójabab mellett magas a szárított hüvelyesek (1 530 millió dollár) és a saláta (534 millió dollár) kivitele. Az USA legfontosabb partnere  2023-ban nem meglepő módon Kína volt (26,9 százalék). Alaposan elmaradva a második helyen Mexikó (13,3 százalék) állt, majd Kanada (9,87 százalék) és Japán (8,45 százalék) következett. Az Európai Unió államai közül magas mennyiségben szállított zöldséget Németországba (2 620 millió dollár), valamint Spanyolországba is (1 630 millió dollár). 

A zöldségexport esetében az európai államok közül Hollandia, Spanyolország és Franciaország emelkedik ki, és kerül be a globális rangsorba is.

Az importőrök oldalán az országok listája már más képet mutat, hiszen Kína ebben ismét kiemelkedő szerepet tölt be. 2023-ban 110 000 millió dollár értékben érkezett ide import zöldség, ami közel a duplája annak, ami ugyanebben az évben az USA-ba érkezett. A harmadik helyre itt már európai ország, 

Németország került, ahová főként Hollandiából, Olaszországból, Spanyolországból, az USA-ból és Brazíliából érkezett zöldség.

 A német piacokon főleg a burgonya, paradicsom, a szárított zöldségek és a hagyma kerül import beszerzésből a vásárlók asztalára. A globális zöldségkereskedelem tehát behálózza a világot és jellemzően minden nagy termelő ország szakosodik egy-egy komolyabb alapanyagra.

Ami Magyarországot illeti, a hazai zöldségtermesztés meglehetősen eltörpül a nagyok mellett. 2023-ban 79 140 hektáron folyt zöldségtermesztés itthon, innen pedig összesen 1 438 032 tonna zöldséget takarítottak be. Ebből 1 326 864 tonnát értékesítettek. Az adatok szerint 670 701 tonnát felvásárlóknak, feldolgozóknak, vagyis az élelmiszeriparnak, 118 677 tonna a nagybani és kiskereskedelmi piacokon talált vevőre és összesen 13 067 tonnát exportáltak a termelők.

Fotó: Lang Róbert

A magyarországi zöldségtermesztésben a legnagyobb arányban a csemegekukorica van jelen, 2023-ban több mint félmillió tonnát takarítottak be belőle. Jelentős a paradicsom és a zöldborsó termésmennyisége is. Legkisebb mértékben fokhagymát takarítanak be itthon, ennek termésmennyisége az elmúlt években fokozatosan csökkent.

2023-ban Magyarország 3 220 millió dollár értékben exportált zöldségféléket, az import pedig 3 080 millió dollárt tett ki. Látható tehát, hogy a kivitel értéke nem sokban tér el az import összegétől, hiszen sok esetben a megtermelt mennyiség sem elegendő a belső fogyasztás fedezésére. A legtöbb zöldségfélét Olaszországba, Ausztriába, Romániába és Németországba szállítják a magyar termelők. A kiviteli oldalon a gabonaféléken túl magas a fagyasztott zöldségek (82,2 millió dollár), a paradicsom (21,6 millió dollár), a szárított zöldségek (34,1 millió dollár) és a szárított hüvelyesek (32,6 millió dollár) értéke. Az importban a már felsoroltak mellett megjelennek a burgonya (37 millió dollár) és a salátafélék (23,2 millió dollár) is.

A zöldségtermesztés és értékesítés globális tekintetben egy rendkívül fontos mezőgazdasági ágazat, amely a nyereségességen túl az élelmiszerellátás fontos részét is képezi. Nem véletlen tehát, hogy a világkereskedelem egyik legfontosabb és legérdekesebb szegmense.