A FAO becslései szerint akár fél évszázadba is beletelik, mire a talajok – nagyrészt természetes folyamatok révén – újból megtisztulnak a szennyező anyagoktól. Ukrajna esetében ez 40-50 ezer négyzetkilométernyi, azaz fél magyarországnyi területet érint.
Toldi Ottó beszélt arról is, hogy eközben az unió a növekvő energiaárak ellenére továbbra sem tesz le a zöldítési célokról, a magyar javaslatot pedig, ami a CO2 kvótakereskedelem (a ipari kibocsátók extra adóztatása) felfüggesztését javasolta a háború idejére, elvetették.
Köznapian fogalmazva, a gyorsabb zöldítési tempó még tovább növeli az energia árát, a megújulók ugyanis magasabb költséggel termelnek áramot és állami támogatást is kapnak.
Toldi Ottó rámutatott, a fegyveres konfliktusok megakasztják a fenntarthatósági célok megvalósítását, nemcsak az érintett országokban, hanem azok közvetlen és közvetett környezetében is. Nem beszélve arról, hogy a helyreállítás környezeti költségei is jelentősek lehetnek. A háború hatásai alapján egyértelmű, hogy az orosz–ukrán konfliktus lezárása nemcsak az emberi áldozatok és gazdasági károk csökkentése érdekében szükséges, hanem a környezet védelme érdekében is elengedhetetlen.
Toldi Ottó felvetette, ha már hatalmas károk keletkeznek, nem lehetne-e azt a kár kötelező minimalizálásával tenni. Lásd akár annak példáját, hogy a két világégés során is megkíméltek történelmi városrészeket, valamint azt is figyelembe szokták venni, ha egy-egy gazdasági egység, infrastruktúra fontos a lakosság ellátásában. Sokszor ezeket is megkímélik a harcoló felek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!