– A békés célokat szolgáló nukleáris létesítmények, köztük az atomerőművek elleni fegyveres támadás, vagy az ezzel való bármilyen fenyegetés semmilyen módon nem elfogadható, hiszen a nukleáris biztonságnak meg kell előznie bármilyen más szempontot – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök. Az atomenergetikai szakértő ezt annak kapcsán jelezte, hogy Donald Trump amerikai elnök békemissziója és orosz–ukrán konfliktus közepette az egész világon folyamatosan kiemelt figyelmet kap a zaporizzsjai és a csernobili atomerőmű, valamint az utóbbi hetekben az oroszországi kurszki atomerőmű is az ukrán támadásokkal kapcsolatos híradások miatt.
Fotó: NurPhoto/AFP/NurPhoto via AFP/Volodymyr Tarasov/Ukrinform/NurPhoto
A szakértő elmondta: általánosságban az atomerőműveket úgy tervezik, hogy képesek legyenek ellenállni meghatározott külső és belső hatásoknak, de egyáltalán nem arra, hogy háborús helyzetben bármilyen tüzérségi, drón- vagy egyéb támadás érje őket. Idén februárban a csernobili atomerőmű 4. blokk szarkofágjába egy drón csapódott, ami jelentősebb károkat okozott a szerkezetben, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint a sugárzási szint szerencsére nem növekedett. Ezzel együtt azóta is folyamatosan drónokat észlelnek az adott körzetben, ami aggodalomra ad okot Hárfás Zsolt szerint.
Ami miatt a csernobili drónbecsapódás nem jelent(ett) veszélyt Magyarországra az, hogy az 1986-os csernobili katasztrófa óta az idő múlásával a radioaktivitás nagymértékben csökkent az erőműben és környékén bizonyos erősen szennyezett terültek kivételével. Így egy esetleges újabb dróntámadás sem eredményezhetne olyan kibocsátást, ami el tudja jutni hazánkba.
– Ugyanakkor ma már az amerikai békemisszió keretében minden közvetlen és közvetett módon háborúban álló félnek mindent meg kell tennie a teljes tűzszünet, majd pedig a békekötés elérése. Ez idő alatt pedig mindenekelőtt fel kell hagyni az energetikai infrastruktúra, legfőképpen az atomerőművek elleni támadásokkal – nyomatékosította a szakértő.
A hírek szerint az oroszországi kurszki atomerőmű kiégett nukleáris üzemanyag-tárolóját nemrég ukrán támadás érte. Szerencsére nem történt baj. Ugyanakkor egy nagyobb támadás eredményezhetne kisebb radioaktív kibocsátást az adott körzetben. Ebben az esetben a kiégett üzemanyagok alacsony hőmérséklete és a radioaktivitás alacsony szintje miatt korlátozott lenne a kibocsátás. Ugyanakkor a telephelyen lévő már leállított és üzemelő RBMK-típusú atomerőművi egységek esetében teljesen más a helyzet. A kurszki atomerőmű telephelyen lévő négy, csernobili típusú, de azóta már továbbfejlesztett RBMK típusú egység található, amelyekből az első kettőt már végleges leállítottak, a 3-4. blokk pedig jelenleg is áramot termel.
– Aggodalomra adhat okot, hogy ezek az egységek nem rendelkeznek nagy teherbírású, hermetikusan zárt épülettel, ami rendkívül sebezhetővé teszi ezt az atomerőművet. Éppen ezért egy esetleges tüzérségi, drón- vagy egyéb támadás hatalmas biztonsági kockázatot jelentene, ami a legrosszabb forgatókönyv szerint akár hatalmas mennyiségű radioaktív anyag környezetbe jutását jelentené – figyelmeztetett Hárfás Zsolt.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami vállalat vezérigazgatója, Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetőjével találkozva tavaly az atomerőmű elleni esetleges támadás következményeit így fogalmazta meg: a csernobilinél is sokkal súlyosabb következménnyel járna, ha katonai csapást mérnének egy üzemelő RBMK-1000 típusú egységre. Hárfás Zsolt hozzátette, korszerűsödik majd ez az erőmű is, a telephelyen két, 3+ generációs, nyomott vizes VVER-TOI egység építése, zajlik, amelyek hamarosan megkezdhetik a működésüket, ezt követően pedig majd leállítják majd a telephely még üzemelő két RBMK típusú egységét.
