– Az elmúlt évek egyik legjelentősebb vámszakmai kihívása a harmadik országokból érkező kis értékű elektronikus kereskedelem robbanásszerű bővülése, amely az Európai Bizottság adatai szerint tavaly elérte a 4,6 milliárdos csomagszámot. Ennek 2,8 százaléka, több mint 130 millió kiscsomag a budapesti repülőtéren keresztül érkezett a közösség területére – mondta lapunknak Bakai Kristóf Péter pénzügyőr dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettese a kis értékű küldemények kapcsán.
Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter
Hozzátette:
az európai uniós országokra zúduló kiscsomagok szabályozott ellenőrzése az összes tagállam vámhatóságát kihívások elé állítja.
Küldemények: van, ahol még él az áfamentesség
2021. július 1-jével megszűnt a 22 eurót meg nem haladó értékű, harmadik országból érkező küldemények áfamentessége. Ekkortól ezekre a termékekre is vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani, illetve áfát fizetni. A 150 euró értéket meg nem haladó küldemények esetében a vámmentesség azonban továbbra is érvényben maradt, kivéve az alkoholtartalmú termékeket, a parfümöket és a kölnivizeket, valamint a dohányt és dohánytermékeket.
A magyarországi forgalom több mint 95 százalékát a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret felügyelő NAV Repülőtéri Igazgatósága kezelte. Tavaly csaknem 130,7 millió ilyen vámáru-nyilatkozatot dolgozott fel az igazgatóság.
Sokat hoz a közösbe az online kereskedelem
A valamennyi hazai piaci szereplőhöz köthető forgalmat összesítő adatokból kitűnik, hogy tekintélyes összeg folyik az államkasszába az áfabevételekből. A 150 eurót meg nem haladó küldemények utáni áfabevétel két év alatt csaknem megtízszereződött. Míg 2021 második félévében 2,2 milliárd, 2022-ben 5,4, majd 2023-ban 18,4 milliárd, tavaly már 43,7 milliárd forintot hoztak az államnak a kis értékű küldemények.
Több vám fér a reformcsomagba
A bevételek pedig a következő néhány évben még a forgalom növekedésénél is nagyobb ütemben nőhetnek, ugyanis új tarifák vannak a láthatáron. Bakai Kristóf Péter ismertette, hogy uniós szinten jelenleg is zajlik a vitája annak a vámügyi reformcsomag-javaslatnak, amelyet az Európai Bizottság 2023. március 17-én terjesztett elő. Az újítások részeként eltörölnék a 150 eurót meg nem haladó küldemények vámmentességi jogcímét. A kis értékű küldeményekre vonatkozó vámok kiszámítására négykategóriás módszert vezetnének be, így leegyszerűsítve az áruosztályozást és ezáltal a fizetendő vám kiszámítását. Lényegében az egyes kategóriákhoz külön értékvámtétel tartozna az eddigi 27 százalékos áfa mellett:
- 5 százalék (például játékokra, háztartási cikkekre),
- 8 százalék (például selyemtermékekre, üvegárukra),
- 12 százalék (például evőeszközökre, elektromos gépekre),
- 17 százalék (például lábbelikre).
Az Európai Bizottság javaslata alapján az új uniós vámjogszabályok bevezetése 2028-tól fokozatosan veszi kezdetét, teljes körű alkalmazásuk pedig 2038-ra tervezett. A szabályozás célja a tagállami vámrendszerek hatékonyságának növelése, az uniós belső piac védelme, valamint az adminisztratív terhek csökkentése. A végrehajtás lépcsőzetesen, széles körű tagállami egyeztetéseket követően valósul meg, biztosítva a harmonizált és arányos átmenetet minden érintett szereplő számára.
A fentebb ismertetett reformjavaslatokat az Európai Bizottság idén februárban hivatalos közleményében egy újabb elemmel egészítette ki. A vámügyi reform egyik frissen benyújtott javaslata az e-kereskedelmi szállítmányokra kivetendő, egységes vámkezelési díj bevezetése. A bizottság álláspontja szerint az intézkedés hozzájárulna az uniós szabályoknak való megfelelés hatékonyabb ellenőrzéséhez, valamint az e-kereskedelem által generált vámhatósági többletterhek finanszírozásához. A tervezet szerint a díj mértékének egységesnek és méltányosnak kell lennie.
Szigorú ellenőrzések
Az elnökhelyettes beszámolt arról is, hogy a repülőtéri vámszolgálat 2024-ben specializált e-kereskedelem-ellenőrzési egységet is létrehozott. Folyamatba épített automatikus kockázatelemzés és véletlenszerű kiválasztás alapján ellenőrzik a beérkező szállítmányokat azok szabad forgalomba kerülése előtt (jelentős esetszámban a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatósággal együttműködésben), és az érintettek forgalmát az áruátengedést követően, utólag is. A magyar vámszervek által elvégzett ellenőrzések aránya az EU-s átlag feletti.
A budapesti repülőtérre érkező kiscsomagok címzettjei sok esetben a környező államokban vannak, ezért kiemelten kezeljük az e-kereskedelemmel kapcsolatos ellenőrzési adatok vám- és adóhatóságok közti nemzetközi megosztását is, úgy EU-s és regionális (V4) szinten, mint bilaterális kapcsolatainkban
– hangsúlyozta Bakai Kristóf Péter.
