Feketén azért pörög az olajbiznisz a lezárt Hormuzi-szorosban

Hiába a hetek óta tartó fegyveres konfliktus és a globális olajpiacokat sokkoló iráni fenyegetések, a Hormuzi-szoros valójában nem zárt be teljesen. A legfrissebb tengerészeti adatok meglepő fordulatról árulkodnak. Miközben a nyugati világ az egekbe szökő energiaárakkal küzd, bizonyos olajszállító hajók előtt nagyon is nyitva áll az út a Perzsa-öbölben.

2026. 03. 18. 8:56
Az iráni fegyveres erők egyelőre nem fogják engedni, hogy akár csak egy liter olajat is exportáljanak a régióból Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közel-keleti háború kitörése óta a világ feszülten figyeli a Hormuzi-szorost, a globális olaj- és gázkereskedelem legfontosabb ütőerét. Bár a hivatalos kommunikáció szerint a forgalom a térséget ért mintegy húsz támadás miatt gyakorlatilag leállt, a tengerészeti adatok egy jóval árnyaltabb és sokak számára meglepő képet festenek. A Lloyd’s List Intelligence és a Kpler elemzőcégek adatai alapján március első felében mintegy kilencven hajó – köztük 16 olajtanker – kelt át a „lezárt” szoroson, írja az APNEWS.

A Hormuzi-szoros egyik részlete. Úgy tűnik, hogy néhány olajszállító előtt mégsincs annyira lezárva az útvonal. / Fotó: FADEL SENNA / AFP
A Hormuzi-szoros. Úgy tűnik, hogy néhány olajszállító előtt még sincs annyira lezárva az útvonal. Fotó: AFP

Lassabban, de áthalad az olaj

Bár ez a szám messze elmarad a békeidőben megszokott napi 100–135 áthaladástól, de az egyértelmű, hogy a blokád nem abszolút. A Kpler becslése szerint Irán a háború kezdete óta jóval több mint 16 millió hordó olajat tudott exportálni. A legnagyobb felvevőpiac – a nyugati szankciók és a biztonsági kockázatok ellenére – továbbra is Kína.

 

Fantomhajók és mentőövek

A szoroson áthaladó hajók összetétele sokatmondó. A Lloyd’s List szerint a forgalom jelentős részét az úgynevezett „fantomhajók” (dark fleet) teszik ki. Ezek a jellemzően Iránhoz köthető, a nyugati szankciókat és ellenőrzéseket megkerülő tankerek úgy manővereznek, hogy kikapcsolják a nyomkövetőiket.

Azonban nem csak a feketepiac szereplői jutnak át. A MarineTraffic adatai szerint számos hajó kínai kötődésűnek vagy kínai személyzettel rendelkezőnek vallja magát, bízva abban, hogy a Peking és Teherán közötti szoros politikai kapcsolat megvédi őket a támadásoktól.

Az ázsiai diplomácia is gőzerővel dolgozik a háttérben. Az indiai állami hajózási társaság két, cseppfolyósított gázt (LPG) szállító hajója a napokban sikeresen áthaladt a szoroson. Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter a Financial Timesnak elismerte: a sikeres tranzit az iráni vezetéssel folytatott közvetlen tárgyalások eredménye. Hasonló diplomáciai utat jár be Pakisztán és Irak is, hogy biztosítsa saját energiaellátását.

Richard Meade, a Lloyd’s List főszerkesztője szerint ezek a hajók diplomáciai hátszéllel, egy Irán által hallgatólagosan biztosított biztonságos folyosón, közvetlenül a perzsa partok mentén haladnak át.

 

Amerikai engedmények 

A kettős játék eredménye, hogy miközben Irán folyamatosan profitál az olajeladásokból, a globális piacokat egyúttal rettegésben tartja. A konfliktus kezdete óta a kőolaj ára több mint negyven százalékkal ugrott meg, és stabilan száz dollár felett mozog hordónként. Teherán nyíltan megfenyegette az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy nekik és szövetségeseiknek egyetlen liter olajat sem enged át.

Az ársokk letörése érdekében Donald Trump amerikai elnök a szankciók enyhítésével és a stratégiai készletek felszabadításával próbálkozik. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a CNBC-nek adott interjújában megerősítette: 

Washington szemet huny az iráni hajók mozgása felett, csakhogy növeljék a globális kínálatot. Ugyanakkor az amerikai erők a napokban bombázták a Kharg-sziget katonai létesítményeit – megkímélve az olajipari infrastruktúrát –, jelezve, hogy a türelem véges.

Kun Cao, a Reddal tanácsadó cég igazgatója szerint a Hormuzi-szoros jelenleg nem lezárt, hanem szelektíven zárt. Irán mesterien használja fegyverként a földrajzi adottságot: a saját exportját védi, miközben a nyugati világot a magas energiaárakon keresztül bünteti. 

A holland ING bank elemzői azonban figyelmeztetnek: ha Teherán célja a maximális gazdasági fájdalomokozás, a diplomáciai úton átengedett hajók száma a jövőben is nagyon korlátozott marad.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.