Átrendeződik a munkaerőpiac, és kiderül, mennyivel drágultak tovább a lakások

A demográfia hatása is megmutatkozik a munkanélküliségi statisztikában. A lakásárindex erős drágulást jelez. Az Eurostat hétfőn februári építőipari, szerdán pedig negyedik negyedéves államháztartási és államadósság-adatokat közöl.

Fotó: Kurucz Árpád

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyetlen adatot közöl a héten, pénteken a márciusi foglalkoztatási adatokat. Februárban gyengén alakult a hazai munkaerőpiac: bár havi alapon 8000 fővel bővült a foglalkoztatás, ez az egy évvel korábbihoz képest 66 ezer fős foglalkoztatáscsökkenést jelent. Eközben a munkanélküliségi ráta 4,8 százalékot tett ki, ami havi alapon 0,2, míg éves összevetésben 0,3 százalékpontos növekedés. Azaz már nemcsak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok okoznak problémát a munkaerőpiacon, de az alacsony gazdasági növekedés és a külföldről érkező munkavállalók számának növekedése miatt is mérséklődik a foglalkoztatás – mutatott rá Regős Gábor.

Főleg Budapesten drágultak jelentősen a lakások
Fotó: Havran Zoltán

Szerdán közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás központi rendszerének március végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatóját. A gyorsbecslés alapján márciust magas hiány jellemezte: márciusban egyetlen hónap alatt 1313,6 milliárd forint hiány jött össze a költségvetésben, szemben az egy évvel korábbi 831,2 milliárd forinttal. Ez tehát minden idők legmagasabb márciusi hiányadata. Így az első három havi deficit összesen 3420 milliárd forintot ért el, ami az egész éves tervezet több mint 80 százaléka, azaz az új kormányzatnak nem lesz könnyű feladata a hiánycél teljesítésével, a kiadási oldalon lefaragások lesznek szükségesek – hívta fel a figyelmet. A vezető közgazdász egyébként a leendő kormány ígéretei kapcsán is beszélt erről, az idei évben (és egyébként is) egyszerűbb a kiadási oldalhoz hozzányúlni.

Az MNB e heti adatközlései közül a pénteki IV. negyedéves lakásárindex-adatokat emelte ki. A harmadik negyedévben országos szinten 21,3 százalékkal drágultak a lakások az előző negyedéves 17 százalék után. Az egyes uniós tagországok közül nálunk volt legnagyobb a drágulás, ami negyedéves alapon átlagosan ötszázalékos áremelkedést jelent. A legnagyobb növekedés az egy évvel korábbihoz képest a fővárost jellemezte, itt 26,2 százalékkal emelkedtek az árak. Ezt követték a vidéki városok 19,1 százalékos, illetve a községek 18,6 százalékos drágulással.

Az Eurostat a héten hétfőn februári építőipari, szerdán pedig negyedik negyedéves államháztartási és államadósság adatokat közöl – hívta fel a figyelmet Regős Gábor.

Januárban az eurózóna építőiparának teljesítménye havi alapon alig változott, míg az egy évvel korábbihoz képest 1,9 százalékkal csökkent. Éves összevetésben a legnagyobb csökkenést Lengyelországban (11 százalék), Spanyolországban (9,9 százalék) és Magyarországon (9,3 százalék) szenvedte el az ágazat, miközben legnagyobb mértékben Szlovéniában (11,6 százalék), Bulgáriában (4 százalék) és Dániában (3,3 százalék) bővült a teljesítmény – sorolta a vezető közgazdász.

A harmadik negyedévben az eurózóna költségvetési hiánya a GDP 3,2 százaléka volt az előző negyedévben és az egy évvel korábban is jellemző 2,8 százalék után, azaz az eurózóna összességében viszonylag magas, de a magyarnál érdemben alacsonyabb hiányadattal rendelkezik. A GDP-arányos államháztartási hiány az eurózónában a harmadik negyedév végén 88,1 százalékot tett ki, ami emelkedés az egy negyedévvel korábbi 87,7, illetve az egy évvel korábbi 87,3 százalék után.