Kulcsszerepben a foglalkoztatottság

Az elmúlt évek gazdasági válságainak sorozata és a gazdaság minimális növekedése egyre inkább nyomot hagy a munkaerőpiacon is. A hazai foglalkoztatottsági szint ettől még magas, de a kockázatokkal is számolni kell.

Illusztráció Forrás: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.

A magyar gazdaság szempontjából nagyon fontos adatot közöl a napokban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez nem más, mint a hazai foglalkoztatottság és munkanélküliség alakulása. Érdemes visszatekinteni arra, hogy ezt a területet mindig is kiemelten szem előtt tartotta az Orbán-kormány. Kevesen hittek benne, amikor 2010-ben egymillió új munkahelyet ígértek. Ezt a vállalást teljesítették is, amivel az új kormány élhet is. Ez persze nem jelenti azt, hogy a külső környezet hatása nem gyűrűzne be.

A kormány 2010-ben egymillió új munkahelyet ígért, teljesítette is a vállalását
(Fotó: Havran Zoltán)

– Februárban gyenge adatok érkeztek a munkaerőpiacról: a foglalkoztatottak száma 4,616 millió fő volt, ami 66 ezer fős csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. Persze a 2010-es évek elejéhez viszonyítva jóval magasabb szinten van a foglalkoztatás, de azért az elmúlt években egy, a mostaninál magasabb foglalkoztatási számhoz szoktunk hozzá. Havi alapon ugyanakkor tudott bővülni a foglalkoztatás, mintegy nyolcezer fővel. A munkanélküliségi adatok sem mutattak kedvező képet februárban: a munkanélküliségi ráta 4,8 százalékra emelkedett az előző havi 4,6 és az egy évvel korábbi 4,5 százalék után, ami azt jelenti, hogy tízezerrel több a munkanélküli, mint egy évvel korábban – mondta a Magyar Nemzetnek Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza jelezte: az elmúlt évek gazdasági válságainak sorozata és a gazdaság minimális növekedése tehát egyre inkább nyomot hagy a munkaerőpiacon is – különösen az ipar néz szembe elhúzódó problémákkal az alacsony kereslet miatt és mivel az ágazat folyamatosan hajt végre hatékonyságnövelő beruházásokat, ezért a foglalkoztatás csökkenése az ágazatban nem meglepő.

Szerinte a válságok sorának indulásával (koronavírus) tehát sok cég még inkább megtartotta a munkaerőt, mivel korábban azt tapasztalta, hogy nehéz új munkaerőt találni, így ha elengedi az alkalmazottakat, akkor nehéz lesz visszaépíteni az állományt. Tavaly már egy csökkenő foglalkoztatást láttunk, de ekkor még a munkanélküliség nem emelkedett, hiszen a kedvezőtlen demográfiai folyamatok nyomán amúgy is csökkent a munkaképes korú népesség létszáma – ezt úgy fordíthatjuk le, hogy nem voltak tömeges elbocsátások, de a távozó munkaerőt a cégek sok esetben nem pótolták. Idén viszont már úgy tűnik, hogy a munkanélküliség is növekedni kezdett – kérdés persze, hogy a következő hónapok adatai is ezt mutatják-e. Az új gyárak indulásának elméletben növelnie kell a foglalkoztatást, aminek előbb-utóbb az adatokon is látszódnia kell. Különösen, ha ez a foglalkoztatásbővülés a hazai munkaerőpiacról történik – ha ugyanis a külföldi munkaerőpiacról hozzák be a munkaerőt, az kevéssé segít a magyar munkaerőpiacon.

– Várakozásom szerint a pénteki adatban az előző havihoz képest érdemi változás nem lesz: remélhetőleg minimálisan csökkenni tud a munkanélküliség és emelkedni a foglalkoztatás. Ugyanakkor a következő hónapokban az iráni háború vélhetően nem fog segíteni a munkaerőpiacon, hiszen ez egyrészt mérsékli a külső keresletet, másrészt pedig tovább rontja az ipar versenyképességét 

– tette hozzá Regős Gábor.

A KSH korábbi közléséből tudjuk, hogy 2025. december – 2026. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4,623 millió fő volt, mely 66 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől. A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 34 ezer fővel, 2,453 millió főre, míg a nők esetében 32 ezerrel, 2,169 millió főre mérséklődött.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4,439 millió fő dolgozott, mely 87 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért szinttől. A közfoglalkoztatottak létszáma 72 ezer fő, a külföldön dolgozóké pedig 112 ezer fő volt.