A kivárás jelei látszódnak a hazai ingatlanpiacon a második negyedévi összesítésben – derül ki a Duna House legfrissebb adataiból. A múlt év azonos időszakához képest visszaesés tapasztalható a tranzakciószámokban és a júniusi keresletben is, azonban a harmadik negyedévben a családtámogatási kedvezményeknek köszönhetően növekvő érdeklődés jöhet az ingatlanpiacon.
A következő időszakban a befektetők számának és aktivitásának csökkenésére számítanak a szakemberek, elsősorban a Magyar Állampapír Plusz elszívó hatásának köszönhetően. A második negyedévben a befektetési szándékkal vásárolt ingatlanok aránya ugyan csak néhány százalékkal csökkent, ez tízezer feletti ingatlanpiaci tranzakció esetében azonban már jelentős darabszámcsökkenést jelentett június hónapban.
A magyar ingatlanpiac az áremelkedés élmezőnyében van
Fotó: Havran Zoltán
A jelzáloghitelek piacán a kevesebb mint 5 évig fix kamatperiódusú hitelek szinte teljesen eltűntek, arányuk minimálisra csökkent, köszönhetően az adósságfékszabályok idei módosításainak. Kisebb számban igényeltek továbbá 10 évnél rövidebb futamidejű fix kamatozású hitelt is. Az átlagos hitelnagyság érdemben nem változott vidéken, a fővárosban ellenben 10 százalékkal nőtt.
A növekvő hitelnagyságot az egyre csak emelkedő ingatlanárak indokolják, a Duna House árindexei továbbra is meredeken ívelnek felfelé. Az országos lakásárindex negyedévről negyedévre közelít a 200 százalékponthoz (nominálértéken).
Vidéken lakásvásárláskor 300 ezer forintos átlagos négyzetméterárral érdemes kalkulálni, míg Budapesten bőven 500 ezer, helyenként 700 ezer forint felett van már ez az átlagérték az ingatlan típusától és elhelyezkedésétől függően.
Mindeközben a magyarországi ingatlanpiac továbbra is élmezőnyben van az európai lakásár-emelkedésben. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat első negyedéves adatai azt mutatják, hogy az egy évvel korábbihoz képest az adott időszakban nominálértéken 11,3 százalékkal nőttek a hazai lakásárak, ezzel az első helyen állunk az Eurostat 26 országot tartalmazó listáján. Amennyiben az inflációs hatástól megtisztított árat vizsgáljuk, a 7,4 százalékos rátával viszont már Portugália mögé kerülünk.
– Bár reálértéken Portugália átvette a vezetést, és egyre több a „trónkövetelő”, még sokáig a látványosan szétszakadó mezőny élbolyában maradhatunk – áll az OTP Ingatlanpont kapcsolódó elemzésében.
– Az Eurostat által közölt 11,3 százalékos lakásár-emelkedés előzetes számokon alapul, a végleges adat ennél alacsonyabb lehet, erre már korábban is többször volt példa – reagált a számokra Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte érdemes ezért az elmúlt évek végleges adatait is visszanézni, azokból ugyanis kiderül, hogy a lakásárak változását milyen mértékben magyarázza a többi olyan alapvető gazdasági mutató, mint a nettó fizetések vagy az egy főre jutó GDP változása.
