Az S&P mai kedvező döntésének egyik legfőbb oka a várakozásokat felülmúló, kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, amely elsősorban a reálbérek emelkedésének, az építőiparnak, valamint a bővülő autóexport-kapacitásoknak köszönhető – olvasható a dokumentumban.
A magyar gazdaság utóbbi két évben mutatott 5 százalék körüli növekedését az EU-tagországok egyik legmagasabbjaként emeli ki az S&P. A hitelminősítő várakozása szerint 2020-ban ez az érték 3,5 százalékra szelídül majd, amely még mindig kiemelkedőnek mondható az erős hazai kereslet, valamint a támogató gazdaságpolitika mellett.
A hitelminősítő üdvözölte a jelentős adósságráta-csökkenést, amely az adósság egészségesebb szerkezetével és költségvetési fegyelemmel párosul. Az S&P pozitív döntésének hátterében áll továbbá Magyarország erős külső versenyképessége is, az ellenálló exportvezérelt gazdaság, és a magánszektor alacsony eladósodottsága is.
Az S&P a 2019 februárjában BBB szintre emelt magyar hitelminősítési besorolás kilátásjavításával a felminősítésre is jóval nagyobb esély van az elkövetkezendő két évben.
Elemzők: a hitelminősítők méltányolták a magyar gazdaság teljesítményét
Az MTI által megkérdezett elemzők szerint számítani lehetett arra, hogy a hitelminősítők méltányolják a magyar gazdaság elmúlt években felmutatott teljesítményét, a képet azonban mindenképpen árnyalniuk kellett a kedvezőtlen európai növekedési kilátásoknak és a koronavírus miatti bizonytalanságoknak.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek írt kommentárjában kifejtette: a magyar törlesztéskockázati felár (CDS) az év eleje óta kiemelkedően, a lengyel szint alá csökkent, ami alapján a piac már kétfokozatú felminősítést áraz. Ez fundamentálisan indokolt is, mivel az elmúlt években meredeken csökkent a hazai gazdaság külső adóssága, a nettó külső adósság már a GDP 9 százaléka alá süllyedt, a következő években pedig eltűnhet a nettó külső adósság.
Noha az államadósság GDP-arányos rátája még 60 százalék feletti, az elmúlt években gyorsan csökkent a fegyelmezett költségvetés és a kifejezetten gyors nominális GDP-növekedés hatására, 2021-re pedig akár a 60 százalékos szint alá is csökkenhet – mutatott rá.
Ugyanakkor az adósság finanszírozási szerkezete látványosan javult, az államadósság devizaaránya már a tavalyi év végére 18 százalék alá csökkent, az idei év elején pedig a február végéig lejáró és visszavásárolt mintegy 3 milliárd eurónyi devizakötvény miatt bőven ez alá süllyed. Eközben a biztos finanszírozónak tekintett lakosság súlya érdemben növekedett.
Az elmúlt években a GDP növekedése számottevően meghaladta a hitelminősítők előrejelzéseit – emlékeztetett Suppan Gergely. Hozzátette: a Fitch Ratings feltehetően óvatos volt a kedvezőtlen európai növekedési kilátások és a koronavírus miatti bizonytalanságok miatt, ezért nem javított a kilátásokon, illetve a minősítésen.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában kiemelte: mindkét hitelminősítőnél semleges kilátás volt érvényben, így a minősítés módosítása nem volt várható, különösen, hogy e két hitelminősítő esetében a besorolás kedvezőbb, mint a harmadiknál, a Moody’snál.
Ugyanakkor a Standard&Poor’s most pozitívra javította a kiláltást, azaz nőtt annak a valószínűsége, hogy 1-2 éven belül felminősítés következik. Ez elsősorban a kiemelkedő gazdasági növekedésnek köszönhető, és mindenképpen jó hír a jelenlegi gazdasági környezetben.
A magyar adósbesorolás javítását a jövőben a továbbra is dinamikus gazdasági növekedés, a csökkenő GDP-arányos adósságráta, illetve a továbbra is fegyelmezett fiskális politika segítheti elő, míg a korona vírus esetleges tartós negatív hatása, illetve a világgazdasági helyzet további romlása késleltetheti azt – hangsúlyozta Regős Gábor.
