Régiós összehasonlításban is kiemelkedően nőtt a magyarok megtakarítási kedve, a többség rendszeresen tesz félre, átlagosan 22 ezer 600 forintot havonta. A kockázatvállalási hajlandóság továbbra is alacsony, a többség inkább a biztonságra törekszik, a legtöbben bankszámlán vagy készpénzben tartják a megtakarításukat. A kockázatkerülés egyébként egész Kelet-Közép-Európában általános jelenség.
Jelenleg a magyarok nyolcvan százaléka tartja szükségesnek, hogy megtakarítson, míg ez az arány tavaly még hetven százalék volt – derül ki az IMAS International az Erste Csoportnak végzett felméréséből. A legnagyobb ugrást a fiatalabbak megtakarítási hajlandóságában hozta a pandémiás válság: míg 2019-ben a 15–29 évesek mindössze 56 százaléka gondolta fontosnak, hogy félretegyen, addig 2020-ban ez az arány már nyolcvan százalék. A 30–49 évesek esetében az arány egy év alatt hetvenről nyolcvan százalékra nőtt, az ötven év feletti válaszadók esetében pedig 76-ról 79 százaléka emelkedett.
A hét régiós országban a megtakarítási hajlandóság növekedése általános jelenség. Helyi pénznemben számolva a legnagyobb mértékben a csehek és a szerbek emelték tavalyhoz képest a megtakarított összeget (kilenc százalékkal), míg a magyarok átlag három százalékkal spóroltak többet havonta. A legtöbben a régió egészében vészhelyzetre tesznek félre (Magyarországon 79 százalék, szemben a tavalyi hetven százalékkal), míg a második legfontosabb cél a kisebb-nagyobb jövőbeli kiadás, például lakásvásárlás vagy -felújítás.
