Az egész világon általánosak és szinte egyöntetűek a járvány okozta gazdasági következmények, amelyek alól csak Kína jelent kivételt. Az ázsiai mamutállamban ugyanis – Európa, Amerika és sok meghatározó ország negatív eredményeihez képest –, az idei harmadik negyedévben már 4,9 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak – mutatott rá Varga Mihály, aki a gazdasági kilábalással kapcsolatban úgy látja, azt
„… le lehet írni akár betűkkel, akár más jelekkel is, a konszolidáció jó eséllyel 2022 folyamán valósulhat meg.”
Amennyiben viszont nem sikerül elég hatékonyan megfékezni a pandémiát, vagy a második hullám a vártnál is jobban eldurvul, akár még tovább is csúszhat a gazdaság konszolidációja.
A Pénzügyminisztérium első embere a többi ország viszonylatában biztatónak nevezte, hogy hazánkban a gazdasághoz képest a munkaerőpiac kevésbé esett vissza és sikerült elkerülni a tömeges munkanélküliséget. Ehhez hozzájárult a kormány számos intézkedése – köztük az egyedülállóan sikeres hiteltörlesztési moratórium bevezetése –, amelyek legalább 900 ezer munkavállalón segítettek. Ma a munkahelyeken múlik a gazdasági teljesítmény fenntartása, amihez a kormánynak a versenyképesség javításával kell hozzájárulnia – szögezte le Varga Mihály.
Ugyancsak kedvező adottságként értékelhető az európai viszonylatban is kiemelkedő beruházási ráta – mutatott rá a miniszter, hangsúlyozva a közterhek és az adóadminisztráció csökkentését. A kormányzati ösztönzők közül pedig mind a négy program sikeres: így a Nagyvállalati beruházási, az Egyedi kormánydöntés útján megítélt, a Versenyképesség-növelő és az Egészségipari beruházási támogatási program. Ez utóbbihoz kapcsolódóan Varga Mihály kiemelte: ennek nyomán valósulhatott meg állami források és magántőke bevonásával, hogy ma már két olyan cég is van Magyarországon, amelyek lélegeztetőgépet gyártanak, míg korábban egy sem volt.
Varga Mihály szerint amint lehetséges, Magyarországnak vissza kell térnie a fegyelmezett költségvetési politikához
MTI/Szigetváry Zsolt
A tárcavezető szerint nem csupán a kormányzati válaszok, de az ország felkészültsége is sokkal jobb volt most, mint 2008-ban, a legutóbbi válság előtt. A jövőre nézve Varga Mihály megjegyezte: az uniós támogatások túlnyomó részét ugyan már lekötötte a kormány, vagyis azok átcsoportosítása nem hozhat megoldást. Ám hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország az EU következő költségvetési ciklusában újabb 22-23 milliárd euróhoz, helyreállítási eszközökből hatmilliárd euróhoz, s mindezt kiegészítheti egy tízmilliárd eurós hitelkerethez.
A miniszter a pénzügyi tárca legfrissebb előrejelzéseit is ismertette: a magyar gazdaság idén legfeljebb 6-6,5 százalékos visszaeséssel, míg jövőre 3,5-4 százalékos GDP-növekedéssel zárhat. A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy készül egy hároméves pénzügyi program a járvány miatt megugró államháztartási költekezés helyreállítására. Mint fogalmazott: a pandémia okozta deficitnövekedés csak átmeneti, amint lehetséges, Magyarországnak vissza kell térnie a fegyelmezett költségvetési politikához.
Digitális kihívások kontra kiberbiztonság
A koronavírus-járvány jelentősen felgyorsította a digitalizációt mind a lakosság, a fogyasztók, mind a vállalatok viszonylatában. Ez azonban együtt jár a kiberbiztonság csökkenésével is: minél többen használják a digitális megoldásokat, annál szélesebb lesz a kibertámadásoknak kitett felületek száma – mutatott rá a konferencián a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Virág Barnabás előadásában idézett néhány figyelemre méltó adatot is a Budapesti Műszaki Egyetemmel közös kutatásukból: a válaszadók 19 százaléka kifejezetten a járvány miatt fizet készpénzmentesen, míg 57 százalékuk eddig és most is hanyagolta a bankjegyek, érmék használatát. A megkérdezettek 24 százaléka viszont még mindig inkább készpénzzel fizet.
Az online bankolást használók aránya Magyarországon az uniós szint alatt van, de a kutatásból az is kiderül, hogy a bankrendszer digitális fejlettsége közepes. Igaz, az MNB alelnök leszögezte: a vizsgált területeken érdemi különbségek vannak a hazai bankok között.
