Depressziót, kiégést és szorongást okozhat, ha az alkalmazott folyamatosan, munkaidőtől függetlenül foglalkoztatója rendelkezésére áll, vagy munkát végez a távmunka alatt. Ezért az Európai Uniónak minimumszabályokat kell elfogadnia azért, hogy az otthoni munkavégzés időszakában se érje hátrány azért a munkavállalót, ha munkaidején kívül nem olvassa el az e-maileket, vagy nem veszi fel a főnöknek a telefont.
Az úgynevezett elérhetetlenség, vagy lecsatlakozás jogának (right to disconnect) minden uniós munkavállalót meg kell illetnie,
ezért az Európai Parlament jogszabályalkotásra kéri az Európai Bizottságot a munkavállalók védelmében a távmunka részletesebb szabályozásával. Az EP-képviselők túlnyomó többsége, 472 szavazattal 126 ellenében és 83 tartózkodás mellett támogatta az uniós jogalkotást. A magyar képviselők Gyöngyösi Balázs jobbikos EP-képviselő kivételével megszavazták az előterjesztést.
Az európai munkavállalók harminc százalékának vált általánossá a távmunka
Fotó: Havran Zoltán
A parlamenti közlemény felidézi: egyre többen végzik munkájukat digitális környezetben, ezt a folyamatot pedig minden korábbi várakozást felülmúlóan befolyásolta a koronavírus-járvány.
Az elektronikus eszközökön általában folyamatosan elérhetők a munkavállalók, ami kedvezőtlenül hat a munka és a magánélet egyensúlyára.
A járványhelyzetben rengeteg munkahely és vállalkozás túlélését segítette az otthoni munka, ugyanakkor
sok munkaadó – kihasználva a nem megszokott foglalkoztatási formát és a szabályozatlanságot – az elvárások és a munkaidő, a készenléti idő növelésével reagált.
Az európai parlamenti képviselők állásfoglalásukban egyértelműen kijelentik, hogy mindenkinek joga van a lecsatlakozáshoz, vagyis
senkitől nem várható el, hogy munkaidőn túl bármilyen digitális csatornán munkával foglalkozzon, telefonokra vagy e-mailekre válaszoljon.
A képviselők szerint a tagállami jogalkotás mellett a szociális partnerek, vagyis a munkaadók és a szakszervezetek közötti kollektív megállapodások is rögzíthetnék, hogy a munkavállalók ténylegesen élhessenek az elérhetetlenséghez való jogukkal, és emiatt ne érje őket hátrányos megkülönböztetés, bírálat vagy egyéb retorzió munkáltatójuk részéről.
A felmérések szerint a pandémia hatására mára az európai munkavállalók harminc százaléka dolgozik legalább részben távmunkában, és várhatóan ez az arány nem csökken, hanem inkább növekszik a következő időszakban.
Az érintettek közel harmada szembesült eddig azzal, hogy minden nap, vagy hetente több alkalommal is a szabadidejéből áldoz a munkára, míg az irodában dolgozók körben ez az arány mindössze öt százalék.
