Úgy tűnik, ismét sikerül előrelépni az államadósság elleni harcban. Az előzetes adatok alapján az államháztartás bruttó adóssága 30 287 milliárd forintot, a GDP 64,8 százalékát tette ki a múlt év végén.
Az Eximbank adósságát is figyelembe véve az összeg 31 040 milliárd forintot tett ki, ami a bruttó hazai termék 66,4 százaléka. Ez 3,7, illetve 3,9 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnapi közléséből. Mindennek kapcsán a pénzügyminiszter videóüzenetet tett közzé a közösségi oldalán.
– A fegyelmezett gazdálkodás, a csökkenő államadósság és az egészségesebb adósságszerkezet megteremtette a további növekedés alapját – mondta Varga Mihály, aki az elmúlt éveket a magyar gazdaságtörténet egyik legeredményesebb időszakának nevezte. Kiemelte: a bruttó hazai termék tavalyi adatai alapján Magyarország az európai uniós növekedési rangsor élére került.
Szintén üdvözlendő, hogy 2010 óta nemcsak az államadósság csökkent nyolcvan százalék feletti szintről a GDP 66,4 százalékára, hanem annak devizaaránya is jelentősen mérséklődött. Korábban a teher ötven százaléka volt külföldi devizában, ma már ez az arány húsz százaléknál is kevesebb. Az Államadósság-kezelő Központ számai szerint jelenleg a tizenöt százalékhoz közelít.
A miniszter kitért arra is, hogy a számok alapján a magyar családok bizalma is erősödik a gazdaság iránt. Erre utal, hogy a lakossági kézben lévő állampapírok aránya öt százalékról huszonöt százalékra nőtt.
Az Államadósság-kezelő Központ adatai szerint a lakossági papírok állománya tavaly 1558 milliárd forinttal emelkedett, 2019 végén meghaladta a 9074 milliárd forintot. A múlt évben vezették be a piacra a Magyar Állampapír Pluszt (MÁP+), ami rövid idő alatt nagyon népszerű lett. Ebből közel 3239 milliárd forintnyit értékesítettek. Jelenleg ez az egyik legjobb befektetés, miután a papír öt év alatt összességében 27 százalék feletti hozamot biztosít.
A Magyar Nemzeti Bank hétfőn azt is közzétette, hogy tavaly a GDP 2,1 százaléka lehetett az államháztartás hiánya. Ezeket az adatokat a hitelminősítők is figyelik, ahogy arra a minapi értékelésükben is felhívták a figyelmet.
A Standard & Poor’s arról írt, hogy huszonnégy hónapon belül javíthatja a magyar adósbesorolást, ha a hiány az előrejelzési távlatban jelentősen csökken. Érdemes megemlíteni, hogy a 2,1 százalék már így is bőven az uniós előírás (három százalék) alatt van.
A magyar államadósság a térségben egyébként még mindig a legmagasabbak között van. Ám ha folytatódik a fegyelmezett gazdálkodás, és fennmarad a lendületesebb növekedés, akkor a ráta jövőre – a hitelminősítő szerint – a GDP hatvan százaléka alá csökkenhet.
