Magyarországon tavaly 28 028 új lakást adtak át, ami 34 százalékkal haladja meg a 2019-es építésszámot. Az év utolsó három hónapjában nagy hajrá volt: akkor 42 százalékkal több új lakást adtak át 2019 utolsó negyedévéhez viszonyítva. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint ebben egy technikai hatásnak, a használatba vehető épületek energetikai követelményeire vonatkozó, eredetileg 2021. januártól hatályos szigorú szabályozásnak is érdemi szerepe lehetett.
Sok magánépítő siethetett befejezni családi házát az év végén, elkerülve a szigorúbb megfeleléssel járó magasabb épületgépészeti költségeket.
A szigorítás hatályba lépését – amikortól már csak BB energetikai besorolású, vagyis közel nulla energiaigényű új lakást lehet átadni – végül két lépcsőben 2022. július 1-jéig elhalasztották. Ez a lépés átmenetileg további lökést adhat a családi házat építőknek.
A lakásépítések felfutásához a vidéki magánépítők járultak hozzá a legnagyobb mértékben: esetükben 52 százalékkal nőtt az újonnan átadott lakások száma 2019-hez képest. Vidéken a vállalkozások által építtetett lakás száma szintén jelentősen, mintegy harmadával bővült. Ennek eredményeként 2020-ban összességében
csökkent a vállalkozások szerepe az újlakás-építésekben: 57-ről 52 százalékra.
A tanulmány szerint a lakásépítéseket az új otthonteremtési program kedvezményei határozhatják meg a következő években. Az idei évtől ismételten életbe lépő kedvezményes, ötszázalékos lakásáfa és a magánépítők áfa-visszatérítési lehetősége továbbra is lendületben fogja tartani a lakásépítéseket. Erre már csak azért is szükség van, mert – mint arra a tanulmány rámutat – a lakásépítések jelentős növekedése ellenére régiós összevetésben elég alacsony a magyarországi lakásállomány megújulási aránya, vagyis az adott évben felépült lakások és a meglévő, mintegy négy és fél milliós magyarországi lakásállomány számának hányadosa.
A térségben Varsó az éllovas a lakásépítésekben
Fotó: NurPhoto-AFP/Jaap Arriens
Ez az érték ugyan a 2019-es 0,47 százalékról 0,63 százalékra emelkedett, de a magyar megújulási arány csak Csehország 0,69 százalékos mutatóját tudta megközelíteni.
A megújulás szerinti rangsort Ausztria (1,62 százalék 2019-ben) és Lengyelország (1,5 százalék) vezeti, Szlovákia 1,04 százalékos aránnyal a harmadik, Románia 0,74 százalékkal a negyedik helyen áll. A fővárosok körében Varsó az éllovas, ahol a meglévő lakások 2,35 százalékának megfelelő számú új átadás történt 2020-ban. Bécsben 1,83 volt az arány, Bukarestben 1,58 százalék. A hat vizsgált főváros közül csak Prágában (0,91 százalék) és Budapesten (0,69 százalék) maradt egy százalék alatt az állományarányos új átadások szintje 2020-ban.
