Az új otthontól a szuperkötvényig

Családvédelmi akcióterv, falusi csok, kedvezményes lakásáfa, Magyar Állampapír Plusz – nagy vonalakban ezek a tényezők mozgatták az idei lakáspiacot. A családoknak az eddiginél is kedvezőbb lehetőségek nyíltak otthonteremtésre, sokan akár több tíz millió forint vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt tudnak e célra fordítani. Ráadásul a befektetői kereslet visszaszorulni látszik, ami jövőre gátat szabhat az újabb áremelkedéseknek.

2019. 12. 31. 7:36
null
Támogatott építkezések. Most már csak a rozsdaövezetekben él az áfakedvezmény Fotó: Teknős Miklós
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyelőre nem látni pontosan, hogy utóbb milyen évként tekintünk majd vissza 2019 lakáspiaci folyamataira, mindenesetre számos hosszabb távra is meghatározó változás, újdonság történt az idén. Pedig mondhatni, csöndesen indult az év: a nagyobb ingatlanközvetítők az elmúlt esztendőkben látottak folytatását várták, azaz további érdemi áremelkedéssel és forgalomnövekedéssel számoltak.

Az első érdemi befolyást a lakáspiac alakulására kétségkívül Orbán Viktor február eleji évértékelője szolgáltatta. A miniszterelnök akkor jelentette be a hétpontos családvédelmi akcióterv elindítását. A hét pontból négy július 1-jével hatályba is lépett, s ezek közül három közvetlenül vagy közvetve a gyermeket vállaló családok otthonteremtését hivatott segíteni: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mellé felvehető kedvezményes hitel kiterjesztése a használt lakóingatlanokra, a meglévő lakáscélú jelzáloghitel-tartozás korábbinál nagyobb mértékű csökkentése és a babaváró támogatás. A Magyar falu program részeként szintén július 1-jével vált elérhetővé a falusi csok, amelynek jelentősége abban áll, hogy a korábban csak új építésű ingatlanra szánt kiemelt, akár tízmillió forint összegű támogatást az érintett 2486 kistelepülésen használt ingatlan vásárlására és felújítására is fel lehet használni.

Ha egy három gyermeket tervező család mindezeket a lehetőségeket ügyesen kombinálja, akár 35 millió forintot fordíthat lakáscélra úgy, hogy kedvező esetben csak 15 milliót kell visszafizetnie. Pontosabban ez utóbbit is csak a gyerekek születésekor leírt mil­liókkal csökkentett mértékben. Ez a csok vagy falusi csok vissza nem térítendő tízmilliójából, a mellé igényelhető akár 15 millió forintos kedvezményes hitelből és a babaváró támogatás akár vissza nem térítendő támogatássá alakítható tízmillió forintjából tevődik össze. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának év végi összegzése szerint a kiterjesztett csokos kölcsönnel, a jelzálogtartozások állami előtörlesztésével és a falusi csokkal az év évégig mintegy 15 ezer család élt. A babaváró támogatáshoz 46 ezer házaspár jutott már hozzá.

A családvédelmi akcióterv hét pontja közül három a gyermekeket vállaló párok lakóhelyhez jutásán hivatott segíteni
Fotó: Teknős Miklós

Ugyanakkor az új otthonteremtési lehetőségek nem hozták meg a sokak által várt újbóli drágulást, ami a lakások adásvételének némi megtorpanásával magyarázható. Az már a második negyedévben látszott, hogy az akcióterv elemeinek július 1-jei életbelépése előtt sokan kivártak az új lehetőségek megjelenésig. Minderre rásegített a júniusban megjelent nagyon kedvező hozamot ígérő Magyar Állampapír Plusz is. A köznyelvben szuperkötvénynek nevezett papír bevezetésének egyik kimondatlan célja az, hogy a vonzó befektetési lehetőséggel valamelyest vissza lehessen fogni a befektetési célú lakásvásárlásokat, amelyek az elmúlt években fő motorjai voltak az évről évre két számjegyű lakásdrágulásnak. Az év második felében is érezhető forgalomcsökkenést leginkább a befektetői célú vásárlások visszaesése okozhatta. S bár banki tapasztalatok és egyéb felmérések szerint a babavárót tízből hat-hét igénylő különböző lakáscélra fordítja, ezek a tízmillió forintok sem igazán jelentek még meg a lakáspiaci ügyletekben.

Jelentős mozgatórugó volt az idén a kedvezményes lakásáfa és az annak kivezetése körüli problémák. Az már tavaly novemberben eldőlt, hogy a 2018. november 1-jével bezárólag építési engedéllyel vagy egyszerű bejelentéssel rendelkező lakások esetében a kormány 2023 végéig meghosszabbítja az ötszázalékos áfakulcs hatályát. Másutt ugyanakkor komoly kapkodás alakult ki, ami a lakásépítésekre is kihatott. A kormány ez ügyben hozott döntései értelmében lényegében átcsoportosítás zajlik.

Az eddig kiemelten támogatott, ám sokszor a befektetők zsebét hízlaló, új építések helyett a kistelepülési, építés és felújítás esetén is igényelhető áfa-visszatérítéssel 2020-tól vidékre irányították a lakástámogatások jelentős részét.

Kampánytéma az Airbnb-ből

A lakásban fialtatott pénzeket vizsgálva az utóbbi években megkerülhetetlen kérdés az Airbnb és a hasonló szállásmegosztó szolgáltatások térnyerése. Schneller Domonkos, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár egy november eleji rendezvényen arról beszélt, hogy a Hungária körúton belüli terület szellemvárossá, egyfajta Airbnb-gettóvá kezd válni, miután negyvenezerre nőtt az Airbnb és társai által kínált lakások, szobák száma, amelyek elsősorban a belső kerületekben találhatók. Ez felsrófolta a bérleti díjakat, amelyek sok helyen kétszeresükre nőttek 2013 óta. A probléma az idei önkormányzati választások kampányában is témát szolgáltatott, a DK-s Nidermüller Péter például nem kis részben ez ügyben tett ígéreteinek köszönhetően lett meglepetésre a VII. kerület polgármestere. Niedermüller július 13-án, azaz három hónappal a választás előtt még ezt nyilatkozta a Népszavának Airbnb-ügyben: „Itt is fővárosi szabályozás kellene, amennyiben nem lesz, akkor a VII. kerületben megcsinálom én. A kollégáim már elkészítettek egy összeállítást arról, hogy Európa nagyvárosaiban hogyan szabályozzák az Airbnb működését. Ezeket az elveket fogjuk mi is követni. […] Ezeket a polgármesterségem első hetében végrehajtanánk.” Ezzel szemben két nappal a választást követően a Hvg.hu-nak már azt mondta, „nem vagyok híve az azonnali tiltásoknak”. Utóbbihoz azóta is tartja magát, s még a bulinegyed egységeinek éjféli bezárását is leszavazta az ellenzéki párti többséggel, pedig ez is a fő ígéretei közé tartozott.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.