Belső feszültségek, központosított gazdálkodásból eredő kérdőjelek és bizalmatlanságból megvont jogkörök miatt döntött úgy a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) egyik alapszervezete, hogy a tagokkal együtt átcsatlakozik egy másik érdekképviselethez a magyar tulajdonú Coop üzletláncnál – tudta meg a Magyar Nemzet annak kapcsán, hogy a sajtóban megjelent: félrevezető toborzó levéllel környékezték meg a nagy múltú hazai kereskedelmi szereplőnél a szakszervezeti vezetőket.
Ebben a több önálló munkaadó cégből álló bolthálózatnál régóta működő KASZ szerint azt sugallják, hogy átalakulásra hivatkozva átléptetik a tagjaikat a Hazai Kereskedelemben Dolgozók Szakszervezetébe, holott ez nem igaz.
A Magyar Nemzet úgy értesült, több ezren már csak papíron gyarapítják a tagságot a KASZ-nál
Fotó: MTI Fotó: Vajda János
A hírek szerint már kétezer körül jár az alapszervezettel átigazolt munkavállalók száma, ami azért érdekes, mert ha arányuk eléri a jogszabályban meghatározott mértékhez képest a kritikus tömeget, az ágazati érdekegyeztető fórumokon, illetve a bértárgyalásokon eddig erőfölénnyel tárgyaló KASZ elveszítheti törvény adta jogát a reprezentativitásra.
Lapunkhoz is eljutott a coopos toborzó levél. Ebben az áll, hogy egyfajta ernyőszervezetként öt alapszervezettel már megkezdték a közös munkát, és várják a többi önálló egység szabad döntését is, élnek-e az új lehetőséggel.
A Hazai Kereskedelemben Dolgozók Szakszervezete azt ígéri, hogy az alapszervezetek belső működésébe nem szól bele, és tagonként mindössze 200 forintot kér el. A szándékuk az írás szerint az, hogy közös fórumokon alakítsák ki a dolgozói érdekek hatékony képviseletét, ezzel együtt a hazai kereskedők véleményét is meghallgassák.
Szerettük volna megszólaltatni a KASZ korábban Népszavának nyilatkozó vezetőjét, ám lapzártánkig nem sikerült elérni. Karsai Zoltán akkor jelezte, hogy jogi lépéseket tesznek, mert félrevezetőnek tartják a toborzó levelet, mivel nincs arról szó, hogy változna az általa irányított országos érdekképviselet, és a tagok átléptetéséről sincs szó.
Szavai szerint csak az egyik helyi tisztségviselőjük lépett át az új szakszervezetbe a Coopnál, de ez nem jelenti azt, hogy a területéhez tartozó KASZ-os tagok is automatikusan átlépnének vele. Az elnök szerint a lépés mögött az lehet, hogy egy korábbi döntésük szerint az alapszervezetek tisztségviselői már nem állapodhatnak meg az egyes munkaadókkal az ottani viszonyokról, azt csupán a szakszervezet legfelsőbb vezetése teheti meg. Márpedig Karsai szerint jellemző, hogy a helyi vezetők nyomást gyakorolnak az ottani képviselőkre, és így a dolgozók szempontjából hátrányos megállapodásokat fogadtatnak el velük.
Az elnök érvelése amiatt is érdekes, mert például 2018 elején hivatalos minőségében maga is részt vett az ellenzék által a megelőző évben elfogadott túlóratörvény ellen kormánybuktatási szándékkal szervezett sikertelen fővárosi tüntetéseken.
Ezzel viszont szembemegy, hogy szakértők szerint több, a KASZ által kötött, ma is érvényben lévő kollektív szerződés a jogszabályhoz képest egyes esetekben rosszabb helyzetet is teremthet az érintett dolgozóknak, vagyis nem felel meg az érdekeiknek. Érdekes összefüggés, hogy a szakszervezetet korábban évtizedekig Sáling József irányította, aki egykor a szocialista párt listás országgyűlési képviselőjeként szervezte hazánkban a munkavállalók érdekképviseletét.
Lapunk iparági forrásokból úgy értesült, hogy a sajtóban közölt tízezres tagsággal szemben a Coopnál mindössze négy-ötezer aktív tagot jegyez a KASZ, ahol mostanra országos szinten mindösszesen nyolc-kilencezerre apadt a tagdíjat is fizető, képviselt munkavállalók száma. Ez a becsült létszám a nyilvánosan elérhető mérlegadatokból is valószínűsíthető, hiszen jogszabály írja elő, hogy az egyes láncoknál havonta a dolgozók bruttó fizetésének egy százalékát automatikusan az adott cégnél lévő szakszervezet kapja.
Az ügy kényessége miatt nevük elhallgatását kérve a bennfentesek elmondták: rengeteg dolgozó eltűnt a KASZ rendszeréből, és több ezren már csak papíron gyarapítják a tagságot, amely pedig a reprezentativitásnak is alapja.
A bérek emelkedése miatt a kötelező tagdíjak mégis évről évre nőttek, miközben egyre többen nincsenek megelégedve a szakszervezet működésével. Mint mondták, noha jelentős összegekhez jut a KASZ, ehhez képest a központosított gazdálkodás miatt egyre kevesebbet juttat a tényleges napi érdekvédelmet ellátó alapszervezetekhez. A döntési jogok nyirbálása mellett ez a legfőbb oka annak, hogy belülről repedezik az évtizedekig őskövületként működő szakszervezet.
