Tavaly márciusban lépett hatályba a koronavírus-járvány nemzetgazdasági hatásának enyhítésére a törlesztési moratórium. Az intézkedés a kölcsön-, valamint a pénzügyi lízingszerződések adósainak nyújtott, illetve nyújt segítséget. Döntő többségében azok a háztartások éltek a lehetőséggel, amelyek valóban nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek. A rendelkezés eredményeként a folyószámla- és a személyi hitelek több mint kétharmada került a moratórium alá, míg a lakásvásárlásra felvett kölcsönök fele.
Mintegy 1,6 millió lakossági ügyfél használta ki a jelentős könnyítést. Ez a szám az adósok közel hatvan százalékát jelentette, ami a teljes lakossági hitelállomány 53 százaléka. Ez körülbelül 3500 milliárd forintot érintett.
A lehetőség a vállalkozásoknak is megnyitotta az utat a válság túléléséhez. Hatvanezer cég csatlakozott a moratóriumhoz, azok a társaságok, amelyek a legsérülékenyebb ágazatokban tevékenykednek. Ide tartozik a turizmus, a szállítás és a szolgáltatási szektor. Ha a lakosságot és a cégeket egyben nézzük, akkor a két csoportnál összesen kétezer milliárd forint maradt meg 2020-ban.
A lakáshitelt felvett adósok fele élt a lehetőséggel
Fotó: 123RF
Miután azonban a járvány miatt kialakult válság elhúzódott, a kormány változatlan formában ez év januárjától június 30-ig meghosszabbította a moratóriumot. Az ügyfeleknek csak akkor kellett felvenniük a kapcsolatot a bankjukkal, ha módosítást kértek. A Magyar Nemzeti Bank kiemelte: akik igénybe vették a halasztást, nem veszítették el a „tiszta” adósi besorolásukat. A jegybank úgy fogalmazott, hogy a fizetési stop segítő eszköz, sokaknak mentőöv, másoknak pedig választási lehetőség. A moratórium ideje alatt felhalmozódó tőke- és kamattartozást nem engedik el, azt a futamidő meghosszabbítása alatt fizetik meg az adósok. A törlesztés havi összege nem lehet magasabb az eredetinél, ez alól a változó kamatozású kölcsönök lehetnek kivételek.
– A moratórium a kormány első nagy horderejű válságkezelési lépése volt. Kezdettől támogattuk az intézkedést. A tagjaink között bankok is vannak, ám a pénzintézetektől sem érkezett semmilyen panasz, ahogy a Magyar Bankszövetség is pozitívan állt a döntéshez – mondta lapunknak Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára kiemelte:
nagyon fontos, hogy a segítség szektorsemleges, azaz minden vállalkozás élhetett és élhet a lehetőséggel. Kevés cég volt ugyanis, amely nem érezte a válság kedvezőtlen hatását.
– Hatalmas segítséget jelentett a törlesztési moratórium a családoknak. Van, ahol milliós tételről van szó. Ekkora összeget sokan nem tudtak volna segítség nélkül visszafizetni. Többen ugyanis az állásukat is elveszítették a válság miatt – mondta a Magyar Nemzetnek Kardosné Gyurkó Katalin. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke jelezte: ha a családok nem buknak bele a hitelükbe, az hosszú távon is kifizetődő minden érintett félnek. Az erős családok tudnak segíteni a rosszabb helyzetben lévőknek is. Az érdekképviselet vezetője hangsúlyozta: nem mindegy, hogyan kezeli a válságot egy kormány. Emlékeztetett:
2008-ban az akkori hatalom egyáltalán nem segítette a családokat – éppen akkor, amikor ráadásul devizahitel-adósságban úszott a háztartások jelentős része. A következmények nagyon szomorúak voltak: bedőlt hitelek és válások kísérték a megszorításokon alapuló „válságkezelést”.
