Ellenáll a koronavírus-járványnak a kiskereskedelem

A magyarországi kiskereskedelmi forgalom még a járvány idején is az uniós átlag felett maradt tavaly. A kilátások most sem rosszak, a lakosság megtakarításai támaszt adhatnak az ágazatnak ebben az esztendőben is.

A száj és az orr eltakarása mellett arra is kellene figyelni, hogy ne legyen zsúfoltság az üzletekben Fotó: Teknős Miklós

Jó hír a kiskereskedelem szereplőinek, hogy tavaly nőttek a lakossági megtakarítások. Az Euler Hermes hitelbiztosító tegnap közölt kutatása szerint ez jó alapja lehet a 2021-es kiskereskedelmi növekedésnek. Mindez azt jelenti, hogy az ágazat jelentős része egyelőre ellenállt a járvány hatásainak, szemben más gazdasági területekkel. Az ellenálló képesség azonban nem minden szegmenst érint egyformán. A korábbi boltbezárások forgalomkiesése már az előző évben is komoly veszteséget okozott ott, ahol nem tudtak online értékesítésre váltani. Így az újonnan bejelentett korlátozások hatása ismét komoly kiesést okozhat az érintettek körében.

Az Euler Hermes a fizetésképtelenségek számának növekedésére egyelőre inkább azoknál a kisebb vállalatoknál számít, amelyek nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, esetleg egy-egy rosszul megtervezett beruházás, rossz készletezési stratégia miatt komolyan eladósodtak. A magyarországi kiskereskedelmi forgalom azonban még a járvány idején is az uniós átlag felett maradt tavaly.

A magyar lakosság és a kereskedők is jól vizsgáztak: gyorsan és jól alkalmazkodtak a külső kényszerekhez. Miközben a teljes kiskereskedelmi forgalom tavaly 0,2 százalékkal csökkent, addig a teljes forgalom felét adó élelmiszer-kereskedelem éves szinten három százalékkal nőtt a pandémia ellenére.

A nem élelmiszer kategóriát a korlátozások érzékenyen érintették, a globális ellátási láncok pedig átformálódnak, a szektor ezen része így egészen más képet mutat: a tavalyi 0,4 százalékos visszaesés a 2019-es 9,2 százalékos növekedéshez képest jelentős fordulat. A legnagyobb csökkenés a ruházat, a vendéglátás és az üzemanyag-kereskedelem területén volt.

– A járvány előtt a magyarországi kiskereskedelem bővülésének az úgynevezett nem élelmiszerek forgalmának emelkedése volt a motorja. Miközben az élelmiszer-forgalom 2016 és 2019 között évente három-négy százalékkal nőtt, a nem élelmiszereknél hét-tíz százalék volt a növekedés. Ez a dinamika fordult meg a járványhelyzetben – közölte Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója.

Míg a nem élelmiszer kiskereskedelem alakulását logisztikai nehézségek, az ellátási láncok globalizálódásából adódó problémák, a chipgyártás szerkezetének átalakulása és bizonyos esetekben időszakos áruhiány, illetve a megemelkedett szállítási költségek befolyásolták, addig az élelmiszer-kiskereskedelemben a kieső hotel- és vendéglátói szegmens, továbbá a háztartások életmódbeli változásai formálták a piacot. Az Euler Hermes várakozásai szerint ezek a trendek a járvány után is fennmaradnak.

Az online vásárlás térhódítása szintén tartós lesz a következő években: az internetes kiskereskedelem aránya 2,4 százalékponttal 9,4 százalékra nőtt tavaly, és számos új piaci szereplő is megjelent, gyors növekedést produkálva.

Az elemzés megemlítette azt is, hogy az elektronika és az IT területén rekordévet zártak a kereskedők, illetve a barkácsáruk, a lakberendezési és a fitnesztermékek piaca is pozitív évet tudhat maga mögött. Nem így az üzemanyag-kiskereskedelem, a textilruházati és lábbeliüzletek, ahol komoly visszaesés volt látható. Mégpedig olyannyira, hogy a divatáru ágazat a turizmus és vendéglátás után a harmadik helyen áll a járvány „áldozati listáján”. Négy üzletlánc megszűnése már egészen biztos: a Vagabond, a Promod, a Camaieu és a Cosmos City is bezárja boltjait.