– Nem a beteg Európa felgyógyulására, hanem belső forrásaira építi remélt gazdasági újraindítását Magyarország – erről beszélt egy évzáró interjúban Orbán Viktor. A kormányfő jelezte: a kontinens és hazánk hatalmas károkat szenvedett az ukrajnai háború miatt. A Világgazdaság utána járt, számokban hogyan szemléltethetők ezek a károk.
Felfoghatatlan összeg: egy év, négyezermilliárd forint
A Patrióta YouTube-csatornának adott interjúban a miniszterelnök a magyar károkról többek közt közölt egy meghökkentő adatot: a háború, Európa gazdasági kettészakadása, az oroszokra kirótt nyugati szankciók következtében az Európai Unió energiaválságba zuhant.
Emiatt az éves magyar energiaköltség tizenkét hónap alatt hatalmas összeggel, mintegy tízmilliárd euróval ugrott meg. – Egy év alatt négyezermilliárd forint, huss ki – fogalmazott a kormányfő.
Európa korábbi nagy energiaellátója, Oroszország gazdasági leszakítása Európáról megtörtént, és nem tudni, milyen mértékben fordíthatók vissza a folyamatok, ha a háború véget is érne. Az Északi Áramlat gázvezetékeket egyszerűen felrobbantották, és az orosz energia áramlása a maradék vezetékeken is megcsappant. Jelenleg ott tartunk, az orosz gáz ukrajnai tranzitja is leáll Közép-Európába.
Az energiaválság, az általa okozott infláció, és az ebből származó drasztikus fogyasztás-visszaesés költségeivel úgy kellett megbirkózniuk az uniós tagállamok költségvetéseinek, hogy eközben még a világjárvány utóhatásaitól is szenvedtek. Magyarország csökkenő pályán tudta tartani a költségvetési hiányát és államadósságát. Mások nem úszták meg. Az év végére költségvetési bajok miatt és legitimitási problémák közepette megbukott a német és a francia kormány is. Keleti szomszédunk, az osztogatásba ittasult Románia pedig belecsúszott a 2000-es évek eleji szocialista kormányok deficitmódosítgató adósságspiráljába, aminek előbb-utóbb a választóknak kell megfizetnie az árát.
Az egyik legfájóbb seb az infláció
A háború által az Európán ütött számos seb közül az egyik legfájóbb a magas infláció, amitől végleg megszabadulni nehéz, az utóhatásaitól még nehezebb.
A világjárvány után még viszonylag könnyen tudtak kitörni az európai fogyasztók a lezárások okozta letargiából – és ez már elkezdte megalapozni a drágulást –, a háború és az inflációs sokk okozta félelmek azonban máig nem múlnak, és rátelepedtek az életszínvonalra.
A teljes cikk itt olvasható:
