A Davosban rendezett Világgazdasági Fórum utolsó napján igazi nagyágyúk tartottak beszédet: Christine Lagarde, az Európai Központ Bank (EKB) elnöke, Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter és Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője. A beszédek során élénk vita is kialakult, miután úgy tűnik, Európa és Amerika másként látja a fenntartható növekedés útját.
Christine Lagarde úgy gondolja, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a zöldtechnológiákba való befektetések támogatására, emellett az adózást és a szabályozást is úgy célszerű módosítani, hogy a cégek a karbonsemlegesség, vagyis a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, majd megszüntetése felé mozduljanak. Véleménye szerint mindez az erősebb növekedéshez, egészségesebb világgazdasághoz vezet, ráadásul még segít is az eurózóna inflációját kissé feljebb tornászni, hogy közelítse az EKB célját.
Krisztalina Georgieva a fórum sajtótájékoztatóján. Bizakodók a világgazdaság irányítói
Fotó: Havran Zoltán
Az amerikai pénzügyminiszter szerint a zöldtechnológiáknál viszont fontosabbak az olcsó energiaforrások a növekedés szempontjából. Megismételte azt az utóbbi időben gyakran hangoztatott és szinte mindenki más által vitatott amerikai véleményt, miszerint nem kiszámíthatók a következő harminc év klímaváltozásai, emellett szerinte a következő tíz-húsz évben az olcsó energiaforrások nélkül nem lenne gazdasági növekedés.
Európai és japán politikusok, valamint a gazdaságpolitika alakítói többször elismerték, hogy az Egyesült Államok az utóbbi évtizedben jobban növekedett, ugyanakkor ennek egyik magyarázata épp az amerikai olajkitermelés felfutása: az USA mára, Oroszországot és Szaúd-Arábiát is megelőzve, a világ legnagyobb kitermelője lett. Ez óriási mértékben növelte a gazdaságot, ugyanakkor így érthető is, hogy Amerika ragaszkodik ehhez, hisz még a további növekedést is elősegítheti, ha sikerül bővíteni a kitermelést és megfelelő exportpiacokat találni az olajár összeomlása nélkül.
Krisztalina Georgieva azt mondta beszédében, hogy ugyan a fejlett országok gazdasági növekedése lanyha, a kínai-amerikai egyezségnek köszönhetően a helyzet máris biztatóbb, mint akár csak két hónapja volt. Az IMF bolgár származású vezetője emellett egy tegnapi rádióinterjúban bejelentette, hogy Bulgária a tervek szerint 2023-ban bevezeti az eurót.
