Erősebb forintot szeretne az MNB

A gazdaság állapota nem indokolja az árfolyam olyan mértékű gyengülését, amit az elmúlt hetekben látni lehetett. A jegybank lépett a spekulánsok ellen, a forint így várhatóan erősödni fog az elmúlt időszak gyengülése után.

Az intézkedések gátat szabnak az árfolyam további jelentősebb gyengülésének Forrás: Kurucz Árpád

A forint kamata különösen alacsony volt az elmúlt időszakban, miközben néhány másik devizáé lényegesen magasabb, ami arra ösztönzött sok befektetőt, hogy a forint ellen spekuláljon, ám azóta a kamatszintekben döntő változás következett be. A szombati Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy újságírói kérdésre elmondta, hogy a spekuláció, más néven a forint elleni támadás fennmaradt, a jegybank azonban a megfelelő intézkedéseket időben meglépte, a gazdaság állapota ugyanis nem ad okot arra, hogy a forint árfolyama az euróhoz képest 360-370 közti szinten legyen.

Nézzük meg, mit is jelent tulajdonképpen egy deviza elleni támadás, és mi történt most a forint esetében! A támadás megnevezést akkor szokták használni, ha nagyobb tőkeerejű piaci szereplők olyan pozíciókat nyitnak egy adott eszközben – ebben az esetben valutában –, amely annak árfolyamát gyengíti, és abban bíznak, hogy a gyengülés tartós lesz, majd ha elég sokat esett az árfolyam, nyereséggel zárhatják pozícióikat. A gyakorlatban a spekulánsok részéről ez rögzített árfolyamú devizák esetében szokott működni olyan esetben, amikor egy adott ország gazdasága nincs egyensúlyi állapotban: nagy a költségvetési hiánya, deficites a fizetési mérlege, így devizája iránt kisebb lesz a kereslet, mint a kínálat. Ezt ilyenkor csak leértékeléssel lehet ellensúlyozni (amellett, hogy az ország kiegyensúlyozza gazdaságát), viszont ha az adott ország nem hajlandó erre, a piac kikényszeríti a leértékelést, és ezt persze a spekulánsok is tudják, így belépnek a folyamatba a biztos haszon reményében.

Az intézkedések gátat szabnak az árfolyam további jelentősebb gyengülésének
Fotó: Kurucz Árpád

Szabadon lebegő árfolyamú valuták esetében ez azonban sokkal kockázatosabb lépés számukra, különösen akkor, ha egy ország gazdasága stabil. Magyarország esetében pedig ez a helyzet, ezért egyetlen dolog volt, ami a forint elleni pozíciók felvételére ösztönözte a szereplőket: hogy kihasználják a forint és más devizák kamatának különbözetét. Pár hónapja a forint bankközi kamatszintje 0,2 százalék körül alakult, miközben az amerikai dolláré 1,6 százalék körül. A lengyel zloty esetében ez 1,5 százalék volt, a cseh korona esetében két százalék fölötti. A befektetők így úgynevezett swap ügyleteket kötöttek, vagyis gyakorlatilag forintban hitelt vettek fel, azt eladták, másik devizára cserélték, és abban kamatoztatták. Az ebből adódó folyamatos forinteladások okozták a forint árfolyamának gyengülését.

Az MNB első lépésként a nem hagyományos monetáris eszközök finomhangolásával emelte meg a bankközi kamatszintet, hogy megdráguljon a spekulációs ügylet. Ez meg is oldotta a problémát, ám váratlanul megjelent a koronavírus-járvány, ami a legtöbb befektetési eszköz esetében nagy eladásokat és eső árfolyamokat eredményezett. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nulláig, a cseh és a lengyel jegybank pedig egy százalékig csökkentette az alapkamatot. Mint arról írtunk, az MNB múlt héten új, egyhetes betéti eszközt hirdetett meg a bankoknak az alapkamat 0,9 százalékos szintjén. Ezzel a hazai rövid távú kamatszint lényegében egyforma lett a cseh és lengyel szinttel, az amerikainál pedig értelemszerűen sokkal magasabb. A kamatkülönbözetre építő pozíciók így most már veszteségesek lesznek, a befektetők azokat kénytelenek lesznek zárni, ami nagyarányú forintvásárlást jelent részükről, ez pedig értelemszerűen jelentős forinterősödéshez vezethet.