A húsz százalékot is meghaladó mértékben, 21,7 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye tavaly 2018-hoz viszonyítva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint az épületépítések mintegy húsz százalékkal bővültek 2019-ben, az egyéb építmények építése csaknem 24 százalékkal. Az év egészében az építőipar termelői árai átlagosan 9,7 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél.
A kormányzat szerint az építőipar tavaly is kiemelkedően teljesített, súlya 2019 egészét nézve a bruttó hazai termék előállításában várhatóan meghaladja majd az öt százalékot. Ilyen teljesítményre az elmúlt időszakban nem volt példa. Boros Anita, az innovációs tárca építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára felidézte: az építőipar 2017-ben 29,7 százalékkal, 2018-ban 21,3 százalékkal, tavaly pedig 21,7 százalékkal bővült. Kiemelte, hogy a visegrádi országok között Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben az ágazat teljesítménye 2018-cal összevetve. A Pénzügyminisztérium elemzése, a KSH és az Eurostat adatai alapján uniós szinten az építőipar teljesítménye 2010-hez viszonyítva 2019 novemberéig 5,9 százalékkal nőtt, miközben Magyarországon 65,5 százalékkal.
Boros Anita arra is kitért, hogy 2010 és 2019 között 115 ezer lakás került nyilvántartásba, elsődlegesen a családi otthonteremtési kedvezménynek és más kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. A múlt év első kilenc hónapjában az új lakások száma további bő tízezerrel emelkedett. – A magyar kormány továbbra is elkötelezett az építőipar fejlesztése, hatékonyságának és termelékenységének növelése mellett – fogalmazott Boros Anita.
Több mint tízezerrel nőtt az új lakások száma a tavalyi első kilenc hónap során
Fotó: Havran Zoltán
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy 2015-höz viszonyítva 58 százalék a növekedés, amivel Európában első helyen áll a magyar építőipar növekedési üteme. Ugyanakkor szerinte egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az iparág számai, a decemberi adat váratlan fékeződést jelent. A visszaemelkedő lakásáfa és egyéb bizonytalanságok is korlátozhatják a kibocsátást, a lakóingatlan-piac érdemi fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években.
– Az építőiparban folytatódó béremelkedésre és fehéredésre számítunk a következő években, mivel a képzett és tapasztalt munkaerő továbbra is óriási hiány az iparágban. A hatékonyságnövelő beruházások is tovább növelik a termelékenységet – közölte a vezető elemző, hozzátéve, hogy folytatódhat a szakképzett munkaerő egy részének fokozatos visszaáramlása a hazai építőiparba és némileg enyhülhet a kivitelezői kapacitáskorlát. A Takarékbank a magas bázis miatt hat százalék körüli növekedést vár az ágazatban. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője szerint tovább tart az ágazatban az árak növekedése, amit a magas kereslet magyaráz: a szűkös kapacitásokra való tekintettel a megrendelők hajlandók a korábbiaknál magasabb árat is kifizetni az ágazat szolgáltatásaiért.
Várakozáson felül
– A várakozásokat meghaladó mértékű volt az építőipar termelése tavaly, folyó áron meghaladta a 4400 milliárd forintot – reagált lapunknak Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke hangsúlyozta, az év vége felé közeledve lassult az építőipari áremelkedés. Ezzel éves szinten ugyan tíz százalék alatt maradt a drágulás mértéke, de a lakásépítések területén 12 százalékkal nőttek az árak. Koji László jelezte, noha a rendelésállományban az előző év végi helyzettel szemben némi visszaesés látszik, 2020-ban is húzóágazat lehet az építőipar. – A harmadik éve húsz százalék fölötti bővülés lassulni fog, de így is 5-7 százalékos termelésbővülésre számítunk – jelentette ki a szakszövetség vezetője.
