Továbbra is igen magas a gazdasági növekedés, ráadásul a gazdaság szerkezete is egyre kiegyensúlyozottabb. Ugyanakkor a külgazdasági egyensúly is fennmaradt, sőt jelentős exporttöbblet keletkezett. Többek között ezeket a megállapításokat tartalmazzák a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által tegnap megjelentetett, a harmadik negyedéves bruttó hazai terméket (GDP), a külkereskedelmet és a bérek alakulását bemutató jelentések.
A gazdasági növekedés a harmadik negyedévben az előző év hasonló időszakához viszonyítva a nyers adatok alapján öt százalék, szezonális és naptárhatásokkal kiigazítva 4,8 százalék lett. A magas növekedés kifejezetten egészséges szerkezetben zajlott: meglódult a kivitel, amely jóval nagyobb mértékben növekedett, mint az import, így a vártnál lényegesen magasabb, 2,7 milliárd eurós külkereskedelmi többlet keletkezett. Ez arra utal, hogy a magas gazdasági növekedés nem jár a külső egyensúly romlásával, vagyis egyelőre nem érződik a világgazdasági, illetve a nyugat-európai gazdasági lassulás. A növekedéshez az ipar-, az építőipar- és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust) exportja 7,2, importja 2,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, vagyis ez az ágazat volt a húzóerő.
A számokat és az általuk jelzett folyamatokat Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára sajtótájékoztatón értékelte tegnap. Mint mondta, 2010 óta összesen 32 százalékot meghaladó mértékű volt a gazdasági növekedés, és időközben sokkal egészségesebb lett a növekedés szerkezete: bővült a magasabb hozzáadott értékű ágazatok aránya. A szolgáltatási szektor már az össztermék több mint hetven százalékát adja, ami már nagyjából a fejlett gazdaságokra jellemző szint. A beruházási mutatónk kiemelkedően magas, a GDP 27 százalékát tette ki. Amint a folyó beruházások üzembe állnak és termelni kezdenek, ez további gazdaságnövekedést tesz lehetővé.
Gion Gábor kitért rá, hogy a keresetek szeptemberben 11,8 százalékkal emelkedtek 2018 szeptemberével összevetve, nem kis részben a hatéves bérmegállapodási, adócsökkentési program hatására és a minimálbér jelentős emelése miatt. A bruttó átlagkereset így 360 700 forint lett. A január–szeptemberi időszak keresetnövekedése 10,8 százalék, reálértékben kilenc hónap alatt 7,3 százalékkal nőttek a bérek. Ebben az időszakban a bruttó átlagkereset 359 900, a nettó átlagkereset 239 300 forint volt. Ha nem vesszük figyelembe a közfoglalkoztatottakat, a nettó keresetek átlaga 246 ezer forint, ha a családi kedvezményt is figyelembe vesszük, 253 400 forint.
Gion Gábor kiemelte, hogy 81 hónapja megszakítás nélkül nőnek a reálkeresetek, 2010 azonos időszakához viszonyítva a számszerű (nominális) keresetnövekedés bruttó 79, nettó 81 százalék, sőt a családi adó- és járulékkedvezmény figyelembevételével 87 százalék.
A kereseti adatokban a következő komolyabb ugrás a novemberi és decemberi adatok nyilvánosságra kerülésekor fog látszani, legalábbis az elmúlt öt év adatai alapján erre számíthatunk. Ebben az időszakban feltehetően a jutalmak, prémiumok és egyéb nem rendszeres jövedelmek jelennek meg a kereseti adatokban, ezt követően pedig a januári számokat már a minimálbér jelentős mértékű emelése befolyásolja.
Élénkítő hitelek
Csaknem hétezer magyar vállalkozás forráshoz jutását segítheti a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Európai Befektetési Alap megújult együttműködése, amelynek köszönhetően 2022-ig újabb 120 milliárd forintnyi, garanciakonstrukciókkal kombinált hitel érkezhet a magyar gazdaságba. Az együttműködés első fázisában 80 milliárd forintnyi hitel került mintegy 2500 magyar vállalkozáshoz. Ezzel a rendelkezésre álló keret idő előtt kimerült volna, ezért kezdeményezte a Garantiqa az együttműködés megújítását.
