Feléli a jövőt a Coca-Cola a PET-palackokkal

A Hell Energy az üdítőital-gyártók közül a világon elsőként kötelezte el magát az egyik legzöldebb alucsomagolás, a Hydro Circal mellett.

A kép illusztráció. Forrás: Pexels

A New Plastics Economy adatai szerint több mint kétszázezer palack Coca-Cola-termék gördül le percenként a futószalagról globálisan, ezért nem csoda, hogy a világ legnagyobb üdítőital-gyártó cégének műanyagcsomagolóanyag-felhasználása meghaladja évente a hárommillió tonnát. Ennek tükrében aligha meglepő, hogy a Break Free From Plastic mozgalom 2020-ban immár sorozatban harmadszor tette a legnagyobb mértékű műanyagszennyezést okozó vállalatok objektív rangsorának élére a Coca-Colát – írja a Hell Energy blogjában Csereklye Barnabás, a Hell ügyvezetője, rámutatva, hogy a mozgalom egyúttal kiemelte: az elmúlt évben a Coca-Cola nem ért el mérhető előrelépést a környezetkárosítás csökkentésében, hiába hallunk lassan naponta távolba mutató célkitűzéseikről és nehezen megfogható ígéreteikről – írja a Vg.hu.

Kommunikációban zöld a COCA-Cola

Ezzel kapcsolatban Csereklye Barnabás rávilágít: a Coca-Cola zöldre mosott útját számtalan kommunikációs ellentmondás kövezi, amivel a tárgyilagosan kimutatható, sokkoló mértékű műanyagszennyezés tényét igyekeznek elfedni. Példaként emelte ki, hogy miközben a Break Free From Plastic mozgalom a „legnagyobb műanyagszennyező” bizonyítványát állította ki a cégnek, a 2020-as Dow Jones Fenntarthatósági Index ismét a Coca-Cola HBC-t minősítette Európa legfenntarthatóbb italgyártó vállalatának.

A Hell Energy ügyvezetője szerint ez nyilvánvaló paradoxon. Az ellentmondásos kommunikációt, amivel a környezetszennyezését igyekszik leplezni, hazánkban is tetten érhetjük. A Coca-Cola termékei hazánkban 1968 óta vannak jelen, de magyarországi termelésük csak 1996-ban indult el. Megvizsgálva a pénzügyi beszámolójukat jól látható, hogy az éves szinten megtermelt több milliárd forintos adózott eredményt évről évre szinte teljes mértékben kiviszik az országból – világít rá Csereklye Barnabás. Hozzátette: a társaság tehát lassan 25 éve értékesít Magyarországon gyártott termékeket, amelyek csomagolása – jelentős részben a szemétbe kerülve – szennyezi környezetünket, míg a profitot a cég kiviszi az országból. Az ügyvezető szerint egy felelős gyártó a környezeti szerepvállalás részeként a profitot megfelelő beruházásokba fekteti, amely az ő esetükben egy ugyan drágább, de környezetkímélőbb csomagolási formára történő áttérés lenne.

Csak elméletben működik az újrahasznosítás

A Coca-Cola hazai kommunikációja szerint a vállalat Magyarországon forgalmazott PET-palackjai száz százalékban újrahasznosíthatók, és a fejlesztések eredményeképpen a palackok átlagos újrahasznosított tartalma folyamatosan növekszik. Alapul véve a 2018-as fenntarthatósági jelentésüket, bevallásuk szerint a műanyag palackjaik akkor 27 százaléknyi újrahasznosított tartalommal rendelkeztek, továbbá egy sajtóközleményben ígéretet tettek arra, hogy 2020-ra negyven százalékra növelik azok újrahasznosított alapanyag-tartalmát. Nyomon követve ezen célkitűzésük eredményét egy 2020-as nyilatkozatukban azonban már azt olvashattuk, hogy az általuk gyártott műanyag palackok újrahasznosított tartalma visszaesett 24 százalékra. A célhoz tehát nemhogy közelebb, hanem még távolabb kerültek. A jelenlegi kommunikációjukban erről a kudarcról nem esik szó, csupán egy újabb távlati ígéretről, hogy a társaság a tervek szerint 2030-ra ötven százalékra növeli a PET-palackok újrahasznosított tartalmát.

Ez az ígéret ugyan növekedést mutat, de érdemes összevetni az eddigi vállalások tényleges teljesítésével – olvasható a blogbejegyzésben. Ám a helyzet ennél is súlyosabb, hiszen hiába a kommunikációban használt „100 százalékban újrahasznosítható PET-palack”, a valóságban az Ellen McArthur Foundation kimutatása szerint globálisan mindössze kétszázalékos a műanyag csomagolások újrahasznosítási aránya egy zárt rendszerben, ahol a műanyagok újrafeldolgozása azonos vagy hasonló minőségben történik, négy százaléka pedig egy alacsonyabb minőségű termékben hasznosul újra – olvasható a Világgazdaság cikkében.

Látjuk tehát, hogy a megoldásnak kikiáltott rePET mennyisége elenyésző a Földet percenként elárasztó egymillió palackhoz képest. Sőt, ha a műanyaggyártást- és felhasználást vizsgáló prognózisok nem csalnak, a gyártási volumen drasztikusan nő az elkövetkezendőkben, és amennyiben megmarad az újrahasznosítás a mai szinten, 2050-re vizeinkben tömegét tekintve több műanyag lesz, mint hal. Ráadásul a PET-italcsomagolással az a legfőbb probléma, hogy természetéből fakadóan csak egyszer-kétszer készülhet belőle újra élelmiszer-biztonsági szempontból megfelelő palack, utána legfeljebb alacsonyabb minőségű, értékcsökkentett termék, például szőnyeg vagy ruhadarab.

A valós megoldásra kellene koncentrálni

A nagy múltú love-brand tehát hiába próbálja meggyőzni a fogyasztókat az általuk sulykolt üzenetekkel, ezek a valóságban Földünk és természetes környezetünk számára nem jelentenek megfelelő megoldást. Csereklye Barnabás szerint ezért mindaddig, amíg a Coca-Cola a saját vállalásainak hirdetésével van érdemben elfoglalva, és nem a probléma valós megoldására koncentrál, csupán a helyzet drasztikus romlására lehet számítani.

A Coca-Cola legújabb kampányában, miszerint „az üres palack is érték”, a fogyasztóknak az újrahasznosítás fontosságáról kommunikálnak, miközben éppen a Coca-Cola az, amely ennél sokkal többet, valódi és érdemi lépéseket tehetne ebben az ügyben. A kampányvideóban a magyar piac vonatkozásában előkerül ugyan, hogy 2020-ban hatszáz tonnával csökkentette a cég a műanyag felhasználását. Ez – összevetve a megtermelt, évente hárommillió tonna műanyag mennyiségével – csupán 0,02 százalékos csökkentést jelent.

A Hell Energy ügyvezetőjének publikációja rávilágít arra, hogy egy ekkora multinacionális vállalatnak 135 éves múlttal a háta mögött többre van szüksége, mint hogy jól csengő kampányreklámokkal, nyereményjátékokkal próbálja meg további fogyasztásra ösztönözni a vásárlókat – olvasható a Vg.hu cikkében.