A várakozásoknak megfelelően döntött tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely változatlanul hagyta az alapkamatot – kommentálták az esztendő utolsó kamatdöntő ülését a piaci elemzők, akik továbbra is laza monetáris politikára számítanak. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint szigorítás a monetáris kondíciókban legközelebb 2021-ben következhet be, alapkamat-emelésre 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítanak.
Az MNB ugyanakkor megemelte 2020-as inflációs várakozását, 3,4 százalékról 3,5-re. A többi évre vonatkozó előrejelzés nem változott, 2019-re 3,3 százalék, 2021-re és 2022-re egyaránt három százalék. A legfrissebb Inflációs jelentés részleteit holnap közli az MNB. A jegybank az idei növekedési várakozását 4,5 százalékról 4,9 százalékra módosította, a 2020-ast 3,3 százalékról 3,7 százalékra, a 2021-est 3,3 százalékról 3,5 százalékra emelte, míg a 2022-es változatlanul 3,5 százalék. A felzárkózás az eurózónához továbbra is legalább két százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik – közölték.
Nagy Márton: Egyre több pénzt tesz félre a lakosság
Fotó: Havran Zoltán
Döntöttek a Növekedési kötvényprogram (NKP) eddigi 300 milliárd forintos keretének 2020. január elsejével 450 milliárd forintra növeléséről is. Az év végéig tizenöt vállalat bocsát ki kötvényeket e program keretében, és jövőre további húsz-huszonöt vállalattal számolnak. A testület nem változtatott sem az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig –0,05 százalékon hagyták.
A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) jelentős átrendeződést indított be a piacon, és egyre inkább új megtakarításokat vonzott az állampapírpiacra – jelentette ki az MNB alelnöke a kamatdöntést követően.
Nagy Márton a távirati iroda tudósítása szerint elmondta: a megtakarítási ráta fokozatosan emelkedik, jelenleg évente 3500 milliárd forintot tesz félre a lakosság. Ahhoz, hogy 2023-ban a lakosság kezében lévő állampapír-állomány elérje a kormány által kívánatos 11 ezer milliárd forintot, havonta 70 milliárd forintnak kellene beáramlania a lakossági papírokba, az MNB szerint ez várhatóan 30 százalékkal túlteljesül. Ehhez a MÁP+ eredeti feltételeihez nem szabad hozzányúlni – húzta alá az alelnök.
