Alig indult el a családvédelmi akcióterv, máris komoly polémia vette kezdetét, hogy élénk vagy lanyha az érdeklődés, sokan vagy kevesen veszik-e igénybe a támogatásokat. Egyes elemzők már odáig jutottak az akcióterv harmadik hetében, hogy a babaváró támogatásnak nagyobb volt a füstje, mint a lángja.
Bármiféle elhamarkodott mérlegkészítés helyett azt tanácsoljuk eme jól értesülteknek, hogy látogassanak el valamely kormányablakba, netán az egészségbiztosító Teve utcai központjába. Érdekes látvánnyal találkoznának: a zsúfolt helyiség pocakos kismamákkal és kisgyermekeiket lepisszegő szülőkkel van tele. Le a kalappal azonban az ügyintézők előtt, akik mindent megtesznek a gördülékeny ügyintézésért és azért, hogy a tikkasztó melegben minél rövidebb időt kelljen papírmunkával töltenie a családnak.
A babaváró támogatás ebből a szempontból szerencsére könnyed ujjgyakorlat. Ki kell kérni a társadalombiztosítási igazolást, s már lehet is menni a bankba. Amely a hitelbírálat és némi átfutási idő után lényegében pár nap alatt ki is utalja a szabad felhasználású hitelt.
Más a helyzet azonban a csokkal. Nem arra gondolunk, hogy annak igénylése bonyolult lenne, hiszen sokat egyszerűsítettek rajta a kezdetek óta. De itt nem csak arról van szó, hogy „pénz áll a házhoz”, hanem le kell vezényelni egy lakásvásárlást vagy egy építkezést az elejétől a végéig.
A csok csak egy lépcső a számos utánajárásból, egyeztetésből, de az egyik legfontosabb. Aki kisgyerekkel, sőt kisgyerekekkel próbált már bármit elintézni, tudja, hogy milyen embert próbáló feladatra, hogy mást ne mondjunk, lehetetlenségre vállalkozott. Különösen nyáron nehéz mindez – nincs óvoda, nincs iskola. S ha nincs a szülőknek segítsége, indulhat a kombinálás: te a kicsivel azt intézed, én a naggyal amazt.
Éppen ezért talán a bankoktól is elvárható lenne valamivel rugalmasabb ügymenet. Csok, hitel, közjegyző, biztosítás kötése. S mindezt együtt, munkaidőben kell intéznie apának és anyának, hiszen a csok alapfeltétele a közös feles tulajdonlás – azaz minden aláírás, minden ellenjegyzés, minden intézés közös. A kormányablakokban a legtöbb helyen kialakítottak játszósarkot, a bankfiókokban ilyennel ma is a legritkább esetben találkozni.
Ahogy korábban ezeken a hasábokon is írtuk: „Oda kell figyelni nemcsak az előttünk tornyosuló feladatokra, hanem egymásra is. Mert az mit sem ér, ha felépül a ház, de közben szétesik a család.” Családbarát országban jó lenne mindezt figyelembe vennie a pénzügyi intézményeknek is. Sok későbbi családi dráma lenne elkerülhető a segítségükkel.
