Hazánk Kína hídfőállása

Magyarország Kína európai hídfőállása. Mindez nem a mi reményteljes fantazmagóriánk, hanem Feng Csunnak (Feng Jun), a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetsége első titkárának szájából hangzott el kedden. Ezek után felesleges bizonygatni, hogy mekkora perspektívája van a két ország együttműködésének az élet valamennyi területén.

A felek együttműködése további kölcsönös befektetésekkel folytatódhat Fotó: A szerző felvétele

Az idei azért is jeles esztendő Kína és Magyarország kapcsolatainak történetében, mert hetven éve alakult meg a Kínai Népköztársaság, amelyet hazánk az elsők között ismert el – hangsúlyozta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Kínai Tagozatának elnöke, Nádasi Tamás, miután a közgyűlés tegnap megerősítette pozíciójában. Az üzletember az elmúlt évek kínai–magyar kereskedelmi forgalmát ismertetve kiemelte, hogy a 2016-os 7,1 milliárd dollárról 2017-ben nyolcmilliárdra, majd tavaly 8,7 milliárdra emelkedett a volumen.

– Változtatni szeretnénk azonban a forgalom szerkezetén; jelenleg az import csaknem kétszerese az exportnak – húzta alá az elnök.

A
felek együttműködése további kölcsönös befektetésekkel folytatódhat
Fotó: A szerző felvétele

Feng Csun követségi első titkár is ismertette a – két ország statisztikai módszerei miatt a fenti adattól eltérő – kereskedelmi volument, amely a távol-keleti fél számítása szerint 10,8 milliárd dollárt ért el.

– A látványos bővülés három tényezőnek köszönhető. Először is roppant hatékony a magyar kereskedelemösztönző politika. A keleti nyitás igencsak rezonál egy kínai politikusnál, főleg, hogy egybevág az Egy övezet, egy út kezdeményezéssel. Másfelől mára egyértelmű lett, hogy mi, kínaiak Magyarországot a közép-európai régió centrumának tekintjük, egyfajta hídfőállásnak, harmadrészt pedig sokat segít a magyar jogi környezet barátságos, befogadó volta – sorolta az együttműködést segítő tényezőket a követségi első titkár.

A kínai diplomata megemlítette, hogy 2018-ban négy és fél milliárd dollár értékben fektettek be Magyarországon a kínai vállalatok. Kiemelte a Wanhua mamutcéget, amely 2011 óta a BorsodChem tulajdonosa, de beszélt arról is, hogy a Huawei távközlési vállalat európai ellátóközpontja hazánkban van. S hogy ne csak az iparról beszéljünk: az elmúlt évben 250 ezer kínai turista járt Magyarországon, a számarányuknál lényegesen nagyobb mértékben részt vállalva a külföldiek általi pénzköltésből.

Végezetül szó esett arról, hogy a kínai állam további huszonkét körzetet nyit meg a külföldi befektetők előtt, különös hangsúlyt fektetve a nemzetközi vásárokra, amelyek közül a kantoni az egyik legjelentősebb – tudtuk meg a Canton Fair promóciós igazgatójától, Hszie Jing-csüntől (Xie Yingqun).