Helyre tette a volt MNB-elnök képtelen állításait Varga Mihály

A határon túli magyarok támogatását is szóvá tette Surányi György, más kijelentéseiben sem vette figyelembe a tényeket.

Varga Mihály: Magyarország az uniós tagállamok átlagához képest hamarabb lehet túl a koronavírus-járvány okozta válságon Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI

Tételesen cáfolta Surányi György vádaskodásait Varga Mihály pénzügyminiszter ma reggeli Facebook-posztjában. A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke azt állította az ATV tegnap esti műsorában, hogy 2000 milliárd forintot tüntetett el a kormány az idén, ez az összeg nem a járvány elleni védekezésre vagy gazdaságvédelemre ment.

Surányi György szerint a válságban csak a nagy cégek kaptak támogatást, a kicsik nem. Holott munkahelyvédelmi támogatásban 207 ezer, kutatás-fejlesztés-innováció munkakörben még 22,3 ezer munkavállaló kapott segítséget, mindezt a második hullámban 73 ezer fős ágazati bértámogatás növelte. A katás vállalkozások adó- és járulékmentessége kifejezetten a kisvállalkozásokat érintette.

Több a munkanélküli, mint amit a hivatalos számok mutatnak – állította a jegybank korábbi elnöke. Varga Mihály szerint

ez fájhat a leginkább a baloldalon, hiszen most is 850 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010 előtt.

A regisztrált álláskeresők száma a járvány előtt: 281 ezer fő, a járvány tetőpontján: 376 ezer fő, most: 291 ezer fő. Ezek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai, tehát tények – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, hogy Surányi György elfelejtkezik arról, hogy a járvány hatására sokkal többen dolgoznak részmunkaidőben, mint korábban: a járvány előtt 230 ezren, augusztusban 480 ezren. A munkanélküliségi ráta a járvány idején is csak 4,5 százalék, amivel az öt legjobb EU-s ország között vagyunk.

A harmadik pontban a határon túli magyarok támogatása ellen érvelt Surányi György, azt állítva, hogy erre túl sok pénz jutott, csakúgy, mint a sportra. Csakhogy az összes segítség töredékéről van szó – igazította helyre Varga Mihály, hozzátéve:

– A Vajdaság vagy Erdély támogatása mindig is vörös posztó volt a baloldalon, de talán nem baj, ha a járvány idején egészségügyi eszközök jutnak Kárpátaljára, vagy Erdély nagyobb magyar közösségeinek.

Aki pedig a sportot nem tekinti a XXI. században gazdasági ágazatnak is, annak hiába magyaráznánk, mennyien dolgoznak és élnek ebből, nemcsak sportolóként.

Az az állítás sem igaz, amely szerint a 2008-as válságot jobban kezelték volna, mint a mostanit, mert akkor kisebb volt a hiány. Varga Mihály leszögezte, hogy akkor a reálgazdasági helyzet sokkal rosszabb volt.

Adókat emeltek, elvettek 13. havi nyugdíjt és bért, a válság pedig hosszú évekre elhúzódott.

Emlékszünk: alacsony foglalkoztatás, magas államadósság, extrém kamatteher, devizahitelesek csődje, mindez IMF-felügyelettel tetézve. A társadalmi elégedetlenség ágyazott meg a Fidesz 2010-es kétharmadának – írta a pénzügyi tárca vezetője.

Az ötödik állítással kapcsolatban van némi egyetértés a két szakember között. Surányi szerint „a jövő év kilábalása gyenge lesz”. Varga Mihály úgy látja, hogy ezt nehéz megjósolni, és annyiban igazat ad az MNB korábbi vezetőjének, hogy sok minden függ a külső tényezőktől is. – De ha igaz, amit mond, hogy a beruházásoktól, exporttól sok minden függ, akkor jó hírem van: harminc éve nem ment egyetlen évben annyi állami támogatás beruházásokra, mint idén.

Végezetül a pénzügyminiszter hozzátette:

– Úgy emlékszem, valaha Surányi György tényekre alapozta az állításait. Az elhangzott DK- és Momentum-szintű érveket hagyja azokra, akik a járvány miatt elkerülhetetlenül bekövetkezett gazdasági visszaesésnél a politikai hasznukat keresik!