Januárban folytatódnak a bértárgyalások

A minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emeléséről a szerdai egyeztetésen sem született megállapodás.

Győr, 2020. április 28. Dolgozó a koronavírus ellen védő műanyag lapot vesz ki egy autó csomagtere és utastere közül, miután berakta a pótkereket az Audi Hungaria Motor Kft. győri gyárának járműszerelő részlegében 2020. április 27-én. Ezen a napon sikeresen újraindult az Audi Hungaria járműgyártása, mind a présüzemben, karosszériaüzemben, lakkozóban és a járműszereldében. Első lépésben egy műszakban kétezer járműgyári munkatárs kezdte meg munkáját. A járműszereldében műszakonként jelenleg 250 autót gyártanak, a vállalat a termelést a következő hetekben fokozatosan szeretné felfuttatni. MTI/Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba Forrás: MTI

A minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emeléséről a szerdai egyeztetésen sem született megállapodás, a kormányzat kompromisszumos megállapodás kialakítására törekszik, ezért a tárgyalások januárban folytatódnak – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a távirati iroda szerint.

Bodó Sándor a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően úgy vélte, hogy a megállapodást a gazdasági bizonytalanság nehezíti, ugyanis a VKF munkaadói és munkavállalói oldalának javaslatai között nincs szakadék.

A tavalyi bérmegállapodás értelmében 2020-ban nyolc százalékkal emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, amelyeknek értéke így 2020-ban bruttó 161 ezer forintra, illetve 210 600 forintra nőtt. A járványhelyzet kialakulása előtt Magyarországon 4,5 millióan dolgoztak, a 2010-es korszakváltás előtti adatokhoz képest ez több mint nyolcszázezres növekedést jelent, közülük hétszázezren a versenyszférában helyezkedtek el.

Több százezer munkahelyet sikerült megvédeni, ám egyelőre úgy tűnik, marad a minimálbér összege januárban is annyi, mint decemberben
Fotó: Krizsán Csaba / MTI

Az államtitkár kiemelte, hogy a járvány első hulláma alatt a kormány olyan intézkedéseket hozott, amelyekkel a munkaadókat és a munkavállalókat is segítette. Példaként említette az adókedvezményeket, a bér- és versenyképesség-növelő támogatásokat, a vállalkozásoknak biztosított kedvezményes hiteleket és a hitelmoratóriumot. A tavaszi időszakban

a munkahelyvédelmi programnak köszönhetően 207 ezer munkavállaló munkahelyének a megőrzésében tudtak segíteni, a 6+3-as munkahelyteremtő bértámogatással pedig csaknem ötvenezer új munkahelyet tudtak létrehozni.

Ősszel a leginkább sújtott ágazatok – többek között a turizmus, vendéglátás, szállodaipar, szolgáltatószektor, utazásszervezés – kaptak segítséget. Az ágazati bértámogatási programban mintegy 74 ezer munkavállalónak tudtak segíteni, a pályázatot beadott munkáltatók száma 11–12 ezer között mozog.

Bodó Sándor felidézte: januárban újraindul a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor magasan képzett szakemberei után igényelhető bértámogatás, a program tavasszal volt először elérhető, akkor 22 ezer munkahelyet tudtak megvédeni általa, a kifizetett támogatás mértéke pedig 17 milliárd forint volt. A programról részletesebben itt olvashat.