Járvány ideji csúcsán a forint

A jegybank válságkezelő intézkedései egyre inkább érezhetők: a forint a stabilizálódást követően erősödik. Eközben a hosszabb hozamok pedig csökkennek, mérsékelve az államadósság finanszírozásának költségeit.

Erősödésnek indult a forint árfolyama: egy euróért már 350-nél kevesebbet kell adni, sőt szerdán volt olyan időszak is, amikor csak 348 forint volt ez az érték. Ezzel a hazai valuta a legerősebb szintre ért március közepe óta. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy világjárványról van szó, amely a gazdaságot átmenetileg visszaveti, nagyot gyengült a forint a többi régiós devizával együtt. A forint erősödésével párhuzamosan a hosszabb lejáratú intézményi állampapírok hozama is kedvezően alakul: a 10 éves hozam a legalacsonyabb szintet érte el a járvány kitörése óta 1,98 százalékon, miközben a legnehezebb napokban 3,3 százalékon is járt.

A kedvező folyamatok arra utalnak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által hozott intézkedések hatása egyre inkább jelentkezik. A forint stabilitásának helyreállítása érdekében a jegybank több intézkedést hozott az elmúlt hetekben. Egyrészt a 0,9 százalékos alapkamat szintjén egyhetes betéti eszközt vezetett be a bankok számára, amely az átmenetileg jelentkező jelentős likviditást leköti. Ezzel a bankközi kamatszint is magasabbra került, ráadásul a jegybank szimmetrikussá tette a kamatfolyosót az alapkamat szintje körül, rugalmasabb mozgásteret biztosítva a kamatszint alakulásának, hogy az reagálhasson a gyorsan változó gazdasági helyzet okozta piaci igényekre.

A korábbi időszakban, amikor a rövid távú forintkamat rendkívül alacsony volt, és más valutáké (amerikai dollár, cseh korona, lengyel złoty) lényegesen magasabban alakult, igen nagy mennyiségű, forintot gyengítő short pozíció épült ki. A devizák kamatszintjének kiegyenlítődését követően ez az állomány kismértékben csökkenni kezdett, ekkor stabilizálódott is a forint árfolyama, megszűnt a válság legnehezebb napjait jellemző heves mozgékonyság. Felvetődött azonban a kérdés, hogy ilyen körülmények között miért nem zárnak többet a short pozíciók közül, ha már nincs rajtuk kamatnyereség, sőt egyenesen veszteség keletkezik. A mostani forinterősödés arra utal, hogy ezt többen átgondolhatták, és megkezdték a forint elleni pozíciók zárását.

A 10 éves államkötvény hozamszintjének csökkenése az említett intézkedéseken és általában a stabilizáció megindulásán kívül főleg a kötvényvásárlási programnak köszönhető. Ennek deklarált célja, hogy a hosszabb távú hozamok csökkenjenek, a rövidnél minél kevésbé legyenek magasak, a hozamgörbe ellaposodjon. Már a kötvényvásárlási program részleteinek bejelentésekor jelentős csökkenés következett be: 2,35–2,4 százalékról alig két százalék fölötti értékre, ez csökkent most két százalék alá. Ezzel jelentősen mérséklődött az önálló valutával rendelkező visegrádi országokhoz viszonyított eltérés (a cseh szint 1,12 százalék, a lengyel 1,53), sőt nem zárható ki, hogy a továbbiakban teljesen meg is szűnik a különbség. Erre már volt példa, a hazai 10 éves hozam tavaly augusztusban 1,55 százalékon is járt.