– A kórházak gazdálkodásának ügye a járvány előtt is lényeges téma volt, a koronavírus megjelenésével azonban a legfontosabb kérdések egyikévé vált, hogy a gyógyító intézmények anyagi helyzete rendben legyen. Két évvel ezelőtt érdeklődésünkre azt mondta: akkori vizsgálataik azt mutatták, hogy leginkább káosz és anarchia jellemzi a kórházak pénzügyeit. Mára változott a helyzet?
– Az utóbbi idők megállapításai alapján kijelenthetem, hogy előrelépést tapasztaltunk a kórházak gazdálkodási fegyelmében. Éppen a héten fejeztük be vizsgálatunkat 24 kórháznál, a legfrissebb ellenőrzéseink pedig azt mutatják, hogy elindult egyfajta pozitív szemléletváltás a kórházi vezetők körében. Egyik fontos célunk hozzájárulni ahhoz, hogy a kórházak képesek legyenek megfelelni a gazdálkodási előírásoknak, és átláthatóan, elszámoltathatóan működjenek. Pontosan ezért indítottunk öt évvel ezelőtt szisztematikus ellenőrzéseket az ágazatban, s a kezdeti időkben – az objektív, bizonyítékokon alapuló – tapasztalataink bizony igen lesújtók voltak.
– Most azt közölték, hogy a huszonnégy érintett intézményből tizenhat vezetője megfelelő módon igyekszik kezelni a gazdálkodásban rejlő kockázatokat, és megteremtette az átlátható, elszámoltatható, felelős, korrupciótól védett pénzügyek garanciális feltételeit. Nevezhető ez kedvező aránynak?
– Mindenképpen. Ennek alapja pedig, úgy vélem, az, hogy a kórházi vezetők nagy része megértette: a gazdálkodás törvényi előírásainak betartása éppen olyan lényeges, mint az orvosszakmai elvárások alkalmazása a gyógyításban. Ha egy kórházban nem követik a pénzügyi jogszabályokat, akkor a szakmai feladatok ellátásánál is felmerülhetnek hiányosságok. Hozzáteszem: a kórházak gazdálkodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemcsak az ellenőrzési tapasztalatok összegzésével igyekszik segíteni, hanem több más módon is. Önteszteket készítettünk, ezekkel a kórházigazgatók maguk is felmérhetik intézményük helyzetét, emellett előadásokat és konzultációkat tartunk. Ezeken túl számos kórház vezetőjét bevontuk a 2017-ben elindított etikus közpénzügyi vezetőképző programunkba. Utóbbi jelentőségéről azt mondhatom: a közszféra egyetlen más területén sem tapasztaltuk, amit az érintett kórházigazgatóknál, nevezetesen azt, hogy tanulni, fejlődni akarnak. Alapvetően ennek tulajdonítom, hogy elindult a szemléletváltás, és ez némi eredményt is hozott már az ágazatban.
– A javuló tapasztalatok kevesebb ÁSZ-ellenőrzést hoznak az egészségügyben?
– Alapvető társadalmi elvárás, hogy az állampolgárok – a pénzügyi keretek között – a lehető legjobb ellátást kapják a kórházakban. Ehhez pedig szabályosan, átláthatóan és hatékonyan működő egészségügyi szervezetekre van szükség Magyarországon. A szabálykövetés persze nemcsak a betegek, hanem a kórházi dolgozók alapvető érdeke is; az átlátható, megfelelő működés teremti meg a feladatellátás, a munkakörülmények biztonságát. Mivel mindenkinek ez az érdeke, az ágazat akkurátus ellenőrzését folytatni fogjuk. Célunk persze nem a hibakeresés vagy az elmarasztalás, hanem a közpénzügyek jó irányba terelése, a pozitív változások elindítása. Egyébként számvevőink jelenleg is vizsgálódnak 41 intézménynél. Ezekről az ellenőrzésekről előzetesen annyit már elmondhatok, hogy több mint kétharmaduknál szintén előrelépést, fejlődést tapasztaltunk a gazdálkodási szabályzatok kialakításában és a pénzügyi fegyelem területén. Csökkentek a kórházaknál a szabálytalanságokból fakadó kockázatok.
Domokos László szerint alapvető társadalmi elvárás, hogy az egészségügyi intézmények a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsák
Fotó: Havran Zoltán
– A számvevőszék nem csak a kórházak ügyével foglalkozik: a tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló szerint 2019-ben a korábbinál sokkal több közpénzt felhasználó szervezetet ellenőrzött. Mi indokolja a vizsgálatok számának jelentős emelését?
– Az elmúlt tíz évben az Állami Számvevőszék teljes szervezeti és módszertani megújuláson esett át, ennek keretében digitális alapokra helyeztük ellenőrzéseinket. Ez jobb az ÁSZ-nak, hiszen egyszerre akár több száz szervezet ellenőrzése is lehetséges, de jobb az érintetteknek is, ugyanis a digitális módszerrel végzett vizsgálatok kevesebb közreműködést követelnek meg. Tavaly 1360 szervezetnél jártunk, a szám hatvan százalékkal magasabb, mint a 2018-as volt. Idénre azt tervezzük, hogy négyezernél is több helyszínt keresünk fel. Az ellenőrzött szervezetek számának emelésével egyébként azt érhetjük el, hogy a korábbinál lényegesen nagyobb hatást gyakorolhatunk a közpénzügyi rendszerre. A kórházak példája egyébként megmutatja, miért is fontos az ÁSZ szerepe. Az Országgyűlés ellenőrző szerveként segíthetünk a problémák azonosításában, elemzéseinkkel, tanácsainkkal pedig a megoldás megtalálásában is részt vehetünk. Vagyis közreműködésünkkel nemcsak az egyes ellenőrzött szervezetek helyzete javulhat, de a nemzetgazdaság szintjén is hatékonyabbá válhat a közpénzek felhasználása.
– Az imént utalt az elmúlt tíz esztendőre – szinte napra pontosan egy évtizede választotta meg a képviselőház kétharmados többsége ÁSZ-elnöknek.
– Elnöki időszakom hossza helyett fontosabbnak tartom, hogy a számvevőszék idén 150 éves, és lényeges az is, hogy a rendszerváltás idején éppen harminc éve alapították újra a szervezetet. A számvevőszék vezetése nagy felelősség. Az ÁSZ a magyar államiság, a nemzeti önrendelkezésünk szimbolikus alapintézménye, hiszen az Országgyűlés költségvetési jogát már az 1848. évi III. törvénycikkely rögzítette. E jog garanciális intézménye lett 1870-től a számvevőszék. Nem véletlen, hogy a rendszerváltást megelőző kerekasztal-tárgyalásokon is az első témák között vetődött fel a számvevőszék újjáalapítása, hiszen 1949-ben a kommunista rezsim megszüntette az intézményt. A történelmi sorba illeszkedik, hogy a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvény elsőként – már 2011. július 1-jén – hatályba lépett sarkalatos jogszabálya lett a számvevőszéki törvény. Mindez azt mutatja, hogy a költségvetés és a közpénzügyek ellenőrzése több mint másfél évszázada fontos ügy. Igyekszünk megfelelni ennek a történelmi szerepnek, úgy, hogy egyúttal megfeleljünk a XXI. század kihívásainak, közte a digitalizáció támasztotta elvárásoknak is. Az elmúlt tíz évben is ezért dolgoztunk, és azt gondolom, eredménnyel.
Új alelnök
Július 20-tól Holman Magdolna tölti be az ÁSZ alelnöki tisztségét – közölte a szervezet pénteken. Holman Magdolna 2003 óta dolgozik az intézménynél: kezdetben számvevő volt, onnan járta végéig a ranglétrát, az elmúlt másfél évtizedben számos szakmai, vizsgálati területért felelt. A tisztség betöltésének kérdése azért merült fel, mert Warvasovszky Tihamér, aki 2010. július 5. óta az ÁSZ alelnöke, július 19-én, vasárnap tölti be hetvenedik életévét, ezzel megbízatása – jogi rendelkezés nyomán – megszűnik. A számvevőszék új alelnökét Domokos László elnök nevezte ki 12 évre.
ERŐS MONDATOK
· Csökkentek a kórházaknál a szabálytalanságokból fakadó kockázatok.
· A gazdálkodás törvényi előírásainak betartása éppen olyan lényeges, mint az orvosszakmai elvárások alkalmazása a gyógyításban.
· Szabályosan, átláthatóan és hatékonyan működő egészségügyi szervezetekre van szükség.
· A szabálykövetés nemcsak a betegek, hanem a kórházi dolgozók alapvető érdeke is.
· Az ÁSZ a magyar államiság, a nemzeti önrendelkezés szimbolikus alapintézménye.
· Idén négyezernél is több helyszínt keresünk fel.
