A járványhelyzet nagyfokú rugalmasságot követel mind a munkaadóktól és a munkavállalóktól, mind a jogalkotóktól annak érdekében, hogy senki se maradjon bevétel nélkül. A Deloitte összegyűjtötte azokat a helyzeteket, amikor a munkavállalók jogosultak ellátásra.
Ilyen eset, ha az alkalmazott megbetegedett vagy Coviddal fertőzött beteggel érintkezett és emiatt hatósági házi karanténba kényszerül.
A kötelező karantén alatt a dolgozó keresőképtelennek minősül, ezért betegszabadságra vagy táppénzre jogosult.
Ha a munkavállaló a betegsége ellenére munkaképes állapotban van, és a munkahelye lehetőséget nyújt az otthoni munkavégzésre, akkor ennek sincs akadálya.
Ugyanakkor nem jogosult ellátásra az, aki külföldről tér haza, és emiatt kényszerül karanténba, mivel alapvetően nem minősül keresőképtelennek.
A Deloitte arra figyelmeztet: ha az érintett munkavállaló otthoni foglalkoztatása nem lehetséges, akkor sem munkabérre, sem táppénzre nem jogosult.
A külföldi út után kötelező karantén ideje alatt nem jár táppénz, mert alapesetben nem számít keresőképtelennek az alkalmazott
Fotó: Matt Dunham/MTI/AP
Hasonló a helyzet akkor, ha a digitális oktatás elrendelése miatt valamelyik szülőnek a gyermek felügyelete miatt otthon kell maradnia.
Ha a gyermek nem beteg, akkor viszont a szülő nem jogosult táppénzre, noha a munkavállaló ilyenkor elháríthatatlan okból nem tudja ellátni munkáját.
Elsősorban arra érdemes törekedni, hogy a dolgozók a munkáltatójukkal meg tudjanak állapodni az otthoni munkavégzés feltételeiben. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a munkáltató fizetett vagy fizetés nélküli szabadságot adhat ki.
Fontos: a fizetés nélküli szabadság idején a munkavállaló nem biztosított.
Az egészségügyi ellátás fenntartásáért javasolt az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségét bejelenteni és a havi nyolcezer, időarányosan naponta 270 forintos járulékot befizetni. A járulék megfizetését a munkáltató átvállalhatja, de erre nem kötelezhető.
