Kötelező lesz az italospalackok visszaváltása Magyarországon

Az üveg- és a műanyag palackok, valamint a fémdobozok szemétbe dobása óriási környezetterhelés és erőforrás-pazarlás.

Szentkirály, 2014. október 8. Szénsavmentes ásványvíz palackozása az október 6-8. között, idén 11. alkalommal, Magyarországon először megrendezett Palackozott Vizek Világkongresszusának zárónapján tett üzemlátogatáson a Szentkirályi Ásványvíz Kft. telephelyén Szentkirályon 2014. október 8-án. A szakma egyik legelismertebb fórumán a résztvevők 28 ország 60 gyártóját képviselték. MTI Fotó: Ujvári Sándor Fotó: MTI

Kötelezővé válna az italcsomagolások visszaváltása Magyarországon a kormány parlamentnek benyújtott törvényjavaslata alapján.

A dokumentum azt követően jött létre, hogy a kormány 2020 februárjában meghirdette a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelynek egyik fő eleme az illegális hulladéklerakás felszámolása, valamint az üveg- és műanyag palackok, fémdobozok visszaváltásának biztosítása – áll a javaslat indoklásában. A törvény biztosítja az egyes műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló európai irányelvben előírt kötelezettségeknek való megfelelést is. Ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, kormányrendelet határozza majd meg az ide értendő csomagolóanyagok pontos körét.

A kötelező visszaváltás várhatóan 2023. július 1-jétől lépne életbe.

A szigorítást az alapvető környezetvédelmi okok mellett a hatékonyabb erőforrás-gazdálkodás is indokolja (ami részben úgyszintén hat a környezetvédelmi törekvésekre). Az uniós állásponttal egybecsengenek a magyar kormányzati célok, amelyek szerint

a gazdaságok jelentős mennyiségű potenciális másodnyersanyagtól esnek el az újrahasználás és az újrahasznosítás hiánya miatt.

A helyzet kezelésére uniós szintű szabályozási hullám indult.

A magyarok túlnyomó többsége támogatja a betétdíj újbóli bevezetését
Fotó: Reuters

A tervek szerint az átalakítások nyomán új munkahelyek jöhetnek létre a hulladékgazdálkodást és a körforgásos gazdálkodást érintő területeken, és csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása az erőforrások hatékonyabb kihasználása révén. Emellett erősödhet az Európai Unió hulladékgazdálkodási és újrafeldolgozási ágazatának versenyképessége, ugyanis mivel nagyobb mennyiségű másodnyersanyag kerülhet vissza a gazdaságba, csökken a nyersanyagimport-függőség.

A magyar lakosság 85 százaléka támogatja, hogy visszaválthatók legyenek a PET-palackok, például betétdíj bevezetésével.

Ennél még egy százalékponttal többen értenek egyet azzal, hogy legkésőbb 2026-ra az italcsomagolások legalább hetven százaléka legyen visszaváltható és újratölthető Magyarországon – idézte a lépés apropóján a Greenpeace a ZRI Závecz kutatóintézet ezerfős, reprezentatív, november első felében végzett közvélemény-kutatását. – A jól hasznosítható PET-palackok és a végtelenszer hasznosítható alumíniumdobozok körülbelül kétharmada végzi most lerakóban, égetőben vagy a természetben, és az üvegpalackok újrahasznosítási aránya is elkeserítően rossz – mondta Simon Gergely, a Greenpeace szakértője. Hozzátette: Magyarországon csak PET-palackból évi több mint egymilliárd kerül a szemétbe hasznosulás nélkül. Ezek mikroműanyaggá aprózódnak, a szemcsék pedig a folyóinkba és az emberi szervezetbe is bekerülnek.

A zöldszervezet emlékeztetett arra, hogy a PET-palackot és a többi italcsomagolást jellemzően egy percnél rövidebb ideig használjuk, míg előállításukhoz értékes nyersanyagok, alumínium és kőolaj szükséges.