A 2025. február 23-i, előre hozott Bundestag-választáson a CDU/CSU pártszövetség némileg erősödve, 28,6 százalékkal futott be az első helyen. A jelenleg regnáló kancellárt adó Szociáldemokrata Párt (SPD) nagyot gyengülve 16,4 százalékot ért el és a harmadik helyen végzett. A mandátumok megosztásában ez azt jelenti, hogy a 630 képviselői helyből az uniópártok 208-at, a szociáldemokraták pedig 120-at tudhatnak magukénak.
A választáson második helyen végző Alternatíva Németországért (AfD) majdnem pontosan megduplázva korábbi, 2021-es eredményét a szavazatok 20,8 százalékát szerezte meg, ami 152 mandátumot jelent a pártnak. A kormányon lévő Zöldeknek 85 képviselőjük lesz a következő törvényhozási ciklusban. A bő egy hónappal ezelőtt még tetszhalott állapotban lévő Die Linke pedig 64 mandátumot szerzett 8,8 százalékos eredménnyel. A korábbi hárompárti koalícióban részvevő FDP 4,3 százalékot kapva kiesett a szövetségi parlamentből, írja a Magyar–Német Intézet elemzése.
Az első és legfontosabb eleme a koalíciós egyeztetéseknek a Németországban még soha nem látott mértékű hitelfelvétel. Abban egyeztek meg a felek, hogy 500 milliárd eurós hitelfelvételt fognak eszközölni az infrastruktúra fejlesztésre, a védelmi kiadásokra pedig a GDP egy százaléka feletti összeget is jelen állás szerint hitelekből finanszíroznák.
– mondta lapunknak Fonay Tamás Álmos, Magyar–Német Intézet projektkoordinátora.
A felek megállapodtak egy tíz év alatt lehívható, ötszázmilliárd eurós infrastruktúra-fejlesztésre szánt különalapról (Sondervermögen), illetve a német alaptörvényben rögzített adósságfék reformjáról. Utóbbi értelmében minden, a bruttó hazai össztermék egy százalékát meghaladó védelmi kiadás mentesülne az adósságfék korlátozása alól, azaz a GDP egy százalékáig a következő német kormány a szövetségi költségvetésből finanszírozná a védelmi kiadásokat, afelett pedig hitelekből pótolná ki az összeget.
Ez a forrás felülről nyitott lenne korlátok nélkül, mutatott rá a szakértő.
Ez azért is fontos, mert a CDU/CSU pártszövetség az elmúlt törvényhozási ciklusban blokkolta a Zöldek és az SPD ez irányú terveit és az adósságfék feloldását, kivéve az orosz–ukrán háború utáni százmilliárd eurós hitelfelvételt.
A felek az alaptörvény szükséges módosításait még a 2024. december 27-én, a szövetségi elnök Frank-Walter Steinmeier által feloszlatott Bundestaggal akarják elfogadtatni, mivel az új parlament összetétele miatt nehezebb lehet többséget szerezni. Ezenkívül a pártok megegyeztek abban, hogy egy szakértői bizottságnak javaslatot kell kidolgoznia az adósságfék állandó reformjára, illetve, hogy megszorításokra is szükség lesz egy kiegyensúlyozott költségvetés biztosításához.
Megszegett választási ígéretek
A koalíciós dokumentumban a felek hangsúlyozták, hogy Németország egy nyitott, vendégszerető ország, azonban az illegális migrációt vissza kell szorítani. Ezért a migráció korlátozását mint célt ismét felveszik a tartózkodási törvénybe, az országhatárokon – a szomszédos országokkal egyeztetve – nem engedik be az illegális úton az országba bejutni próbáló személyeket, és megszüntetnék az önkéntes befogadási programokat, amelyekkel például Afganisztánból hoztak folyamatosan Németországba migránsokat, írja az elemzés.
Friedrich Merz azt mondta a választási kampányban, és a január végén bemutatott ötpontos terve a migráció vonatkozásában azt tartalmazta, hogy a határokon minden migránst visszafordítanak függetlenül a szomszédos országok véleményétől. Ez most már a koalíciós tárgyalások dokumentumában úgy szerepel, hogy a szomszédos országokkal egyeztetve tennék csak ezt meg.
– mondta el a szakértő. Ausztria erre már be is jelentette, hogy ebben nem venne részt és nem fogja ezt elfogadni.
A megállapodás szerint a CDU/CSU és az SPD nem fogja megváltoztatni azt a sok kritikát kapott, 2023-ban megreformált állampolgársági törvényt, amely mindössze öt év Németországban tartózkodás után állampolgárságot ad a külföldieknek.
A Magyar–Német Intézet elemzése szerint a koalíciós tárgyalások alapjául szolgáló dokumentum számos kérdést vet fel, valamint számos kritikát eredményezett a német közéletben, elsősorban az uniópártokra vonatkozólag. A CDU/CSU pártszövetségnek, annak ellenére, hogy ők lettek a legerősebb párt és két opciójuk is van a kormányalakításra (a CDU–AfD-koalíciónak kényelmes többsége lenne, de ezt korábban elutasították) jelentősen engednie kellett a követeléseiből és ígéreteiből.
A szakértő szerint a CDU többet engedett, és ugyan a Szociáldemokrata Párt (SPD) is közelített a CDU felé a migrációs álláspontokban, de a hitelfelvétel megengedése sokkal nagyobb léptékű engedmény.
Az uniópártok a kampány során tett migrációt érintő ígéreteiből mindössze csekély mértékben tud valami abban a formában megvalósulni, mint ahogy azt szerették volna. Az idén januárban, az aschaffenburgi terrortámadást követően Friedrich Merz által bemutatott ötpontos tervből, amelyet a koalíciós tárgyalások kizárólagos feltételeként határozott még meg akkor, az ígéretek csak felhígítva valósulhatnak meg és csak részeiben.
A bizonytalan német politikai helyzetben egyelőre egy bizonyosság marad: Friedrich Merznek a kancellársághoz vezető úton egy-két alkalommal még biztosan véghez kell vinnie pálfordulásokat és kanosszát is kell járnia – összegzi az elemzés.
