Magyar szarvasgomba európai uniós címkével

Április hónap folyamán újabb három magyar termék kapta meg a földrajzi jelzéssel való védettségi minősítést.

2021. 04. 28. 8:11
null
Fotó: MTI/Kovács Attila
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Néhány napja a Cașcavalul de Săveni – a moldvai Botoșani megyében előállított, két hónapon át érlelt, enyhén kesernyés, dióaromájú sajtféleség – is az Európai Unió által elismert eredetmegjelöléssel, illetve földrajzi jelzéssel kiemelt „elit termékek” közé tartozik. Az eredetmegjelölés, a földrajzi árujelző, a hagyományos különleges termék címkék amolyan bizalmon alapuló minőségjelzők. A megjelölés egy bizonyos régióból, földrajzi helyről származó terméket jelöl, amelynek minősége az adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó emberi, természeti tényezőknek köszönhető, termelése, feldolgozása, előállítása adott földrajzi helyen történik.

Pillanatnyilag tizenegy, Erdélyben előállított élelmiszernek és italnak van hasonló minősítése. Közülük a szebeni szalámi a legismertebb, amelynek gyártását 1910-ben, azaz a Monarchia idején kezdték, és eredetileg a szomszédos Medgyesen dobták piacra.

A romániai termékek közül elsőként a topoloveni-i szilvalekvárt sikerült levédetni. A sorba több erdélyi termék is tartozik, mint például a szebeni sós juhtúró (telemea), a barcasági füstölt pettyes busa és a libánfalvi juhtúró. Utóbbi eredethelye – Libánfalva (Ibănești) – azonban sokkal inkább az 1990-es marosvásárhelyi fekete március apropóján híresült el, a Szászrégentől húsz kilométerre fekvő településről, illetve a szomszédos Görgényhodákról szállították be a románokat a magyarok megtámadására.

A borok kategóriája is felvonultat erdélyi, illetve partiumi eredetűe­ket: a Körösvidéki-dombság, a Szatmári-dombság és a Temesi-dombság. A szeszes italok kategóriájában kilenc romániai termék, illetve termékcsalád áll uniós védelem alatt, közülük négy erdélyi-partiumi: a pálinka pălincă néven, az Avas vidéki komorzáni horinka, a Küküllő menti szászsárosi borpárlat (Vinars Târnave) és a Szatmár megyei aranyosmedgyesi Zetea-féle pálinka (Țuică Zetea de Medieșu Aurit).

A Romániában és Magyarországon egyaránt közkedvelt kürtőskalács egyelőre nincs a listán. A termék eredete körül ugyanis vita lángolt fel, miután 2015 novemberében a román hatóságok bejelentették, hogy hagyományos román(iai) termékként készülnek levédetni az édességet. A szándék nyilvánosságra hozatala élénk tiltakozást váltott ki Székelyföldön. Az ügyben azóta sincs érdemi előrelépés.

Az Európai Unió minőségjelzéseivel ellátott élelmiszerek és italok száma ma meghaladja az 1600-at. Magyarország tíz borvidéket, illetve borfajtát védetett le, valamint tíz szeszes italt és 11 élelmiszert. A pálinka földrajzi jelzését Magyarország és Ausztria közösen birtokolja. A védett élelmiszerek között szerepel a nemcsak a Kárpát-medencében ismert makói hagyma, a szegedi paprika, a gyulai kolbász és a csabai kolbász is.

Április hónap folyamán újabb három magyar termék kapta meg a földrajzi jelzéssel való védettségi minősítést: a budaörsi őszibarack, az újfehértói meggypálinka, április 27-i bejegyzéssel pedig a jászsági nyári szarvasgomba.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.