Brüsszel tovább súlyosbítaná az európai energiaválságot

Nagy erőkkel dolgozik az Európai Bizottság a 14. oroszellenes szankciós csomagon, melyben először érintenék az orosz gázszektort. Az intézkedések ugyanis kiterjednének az orosz cseppfolyósított földgázra (LNG) is. Egyelőre azonban még kérdés, hogy az EU-tagállamok hogyan fognak dönteni, a javaslatnak ugyanis nem mindenki örül.

A Höegh Esperanza tartályhajó Németország első cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas termináljának átadási ünnepségén a wilhelmshaveni kikötőben 2022. december 17-én. Fotó: Lars-Josef Klemmer Forrás: MTI/EPA/DDP

Az Európai Bizottság következő szankciós csomagja várhatóan először javasol korlátozásokat az orosz cseppfolyósított földgázra (LNG) – számolt be a Reuters hírügynökség három uniós diplomatára hivatkozva. Előrejelzések szerint az intézkedések értelmében megtiltanák, hogy az Európai Unió tagállamainak kikötőibe behozzák azt az LNG-t, melyet utána harmadik országokba exportálnának tovább. A szankciók egyúttal három orosz LNG-projektre is vonatkoznának – ezek lényege az lenne, hogy korlátozzák Moszkva innen származó bevételeit.

A Bloomberg amerikai televíziós hálózat azonban hangsúlyozta, az EU tagországai számára nem tiltanák meg az orosz LNG vásárlását és felhasználását.

The EU is discussing sanctions on key Russian liquefied natural gas projects as part of an effort to limit Moscow’s ability to generate revenues https://t.co/hwlMpMI7Tn

— Bloomberg Economics (@economics) April 25, 2024

Azt azonban még nem tudni egyelőre, hogy az orosz LNG-re valóban kivetik-e a szankciókat, a döntéssel ugyanis nem minden tagország ért egyet. Az orosz–ukrán háború 2022. februári kirobbanását követően felmerült a javaslatok között a cseppfolyósított földgáz importjának tilalma – felsorakozott az ötlet mögé a balti országok mellett Lengyelország is –, de végül az LNG-t ez idáig nem érintették a szankciók.

Ráadásul az elmúlt bő két évben az európai országok növelték az Oroszországból származó LNG importját – legalábbis erre utalnak a statisztikai adatok.

Április elején közzétett jelentések szerint tavaly 15,6 millió tonna LNG érkezett az EU-országok kikötőibe, az idei év első felében pedig már az ötmillió tonnához közelít – utóbbi esetében a legtöbbet Franciaország, Spanyolország és Belgium vásárolta a keleti nagyhatalomtól. A felsorolt országok ugyanis továbbra is úgy látják, szükségük van az orosz LNG-re, és valószínűtlennek tartják, hogy a cseppfolyósított gáz esetében belátható időn belül függetlenedjenek Moszkvától. További akadály, hogy az orosz és európai vállalatok között többnyire hosszú távú szerződések vannak érvényben – emelte ki a Bloomberg.

Újabb energiaválság jöhet?

Amennyiben az Európai Bizottság valóban megállapodna az orosz LNG-re kivetett szankciókról, minden bizonnyal tovább súlyosbítaná Brüsszel az energiaválságot. A Bloomberg rámutatott, már eddig is láthattuk jeleit annak, hogy az energiapiac mennyire érzékeny; ha bármi megzavarja szokásos működését, az árak szinte egyik percről a másikra emelkedni kezdenek. A Reuters értesülései szerint az egyeztetések még tartanak, előrelépés a jövő hét végére várható az ügyben. Egyes források azt sem tartják kizártnak, hogy a tagállamok a három orosz LNG-projekt szankcionálását kezelnék prioritásként, szemben az EU-ból a harmadik országokba irányuló exporttal.

Borítókép: A Höegh Esperanza tartályhajó Németország első cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas termináljának átadási ünnepségén a wilhelmshaveni kikötőben 2022. december 17-én (Fotó: MTI/EPA/DDP)