Iránnal szemben csődöt mondott a szankciós politika + videó

Lassan két hét telt el azóta, hogy Irán mintegy háromszáz drónt és rakétát zúdított Izraelre. Noha a támadásra azóta a Földközi-tenger partján fekvő ország is válaszolt, úgy tűnik, Teherán nem készül megtorlásra. A nemzetközi közösség részéről viszont ismét felmerült, hogy újabb szankciókat vezetnének be a perzsa ország ellen. Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a Khayrion-központ vezető kutatója beszélt a Magyar Nemzetnek arról, mennyire hatékonyak az Irán-ellenes szankciók, és számíthatunk-e szélesebb körű háborúra.

Irán első hiperszonikus rakétájának modelljét viszik iráni férfiak azon a felvonuláson, melyen az Izrael elleni támadást ünneplik Teheránban 2024. április 15-én. Fotó: Morteza Nikoubazl Forrás: AFP/NurPhoto

 – Melyik szankció működött Irán ellen, aminek hatása volt az iráni hadiiparra? – tette fel a Magyar Nemzet megkeresésére a költői kérdést Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) oktatója, a Khayrion központ vezető kutatója.

A több évtizedes szankciós múlt

Irán egészen az orosz–ukrán háború 2022 februári kirobbanásáig a világ legszankcionáltabb országa volt: az első intézkedést közel 45 évvel ezelőtt, 1979 novemberében az Egyesült Államok vezette be, miután iráni diákok megtámadták a teheráni amerikai nagykövetséget, több diplomatát túszul ejtve. A washingtoni döntés értelmében megtiltották az iráni termékek behozatalát az Egyesült Államokba, és mintegy 12 milliárd dollár értékű iráni vagyont fagyasztottak be.

Irán katonai képességeinek a szankcionálása az 1990-es években kezdődött meg: 1992-ben az Egyesült elfogadta az Irán–Irak nonproliferációs törvényt, melynek értelmében nem lehet átadni semmilyen terméket vagy technológiát, melyek esetében felmerül, hogy hozzájárul a két ország vegyi, biológiai, nukleáris vagy más katonai fejlesztéseihez. A 2000-es években pedig még nagyobb méreteket öltöttek az Irán-ellenes intézkedések, melyek már Teherán nukleáris programjaira is kiterjedtek: 2006-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szankciókat vezetett be Irán nukleáris vonatkozású termékek és technológiák kereskedelmére, valamint befagyasztotta a nukleáris tevékenységben részt vevő személyek és vállalatok vagyonát. 2007-ben az ENSZ BT, tovább szigorítva az intézkedéseket, betiltotta Irán minden fegyverexportját. Nem sokkal később az Egyesült Államok újabb intézkedéseket vetett ki Teheránra.

A perzsa ország szankcionálása a 2010-es években is erőteljesen folytatódott: 2010 nyarán az ENSZ BT megtiltotta, hogy Irán nehézfegyvereket, köztük rakétákat, valamint katonai helikoptereket vásároljon.

A tilalmat egyúttal a nukleáris képességű ballisztikus rakéták tesztelésére is kiterjesztették. 2012-ben lépett életbe az iráni olajexportra vonatkozó uniós tilalom. Az intézkedések egy része mára már hatályát vesztette, 2020 októberében lejárt az ENSZ-fegyverembargó is, mely egyúttal lehetővé tette, hogy Teherán újra vásároljon külföldi katonai felszereléseket.

Nem működtek a szankciók Irán ellen

Noha az elmúlt közel 45 évben sorra vezették be a szankciókat Irán ellen, mégsem sikerült olyan mértékben visszafogni az ország fejlődését, ahogyan azt a nemzetközi közösség szerette volna. Különösen a katonai fejlesztéseket nem sikerült érdemben megfékezni. – Iránnak egy teljesen belső gyártású, részben persze technológiát külföldről legálisan vagy nem legálisan beszerző hadiipara van, amelyre semmifajta szankció nem fog hatni – szögezte le Sárközy Miklós, aki szerint mindegy, hogy a nukleáris programra, a ballisztikus rakétaprogramra vagy a dróniparra vetik ki az intézkedéseket.

 

A szakértő egyúttal arra is rámutatott, az orosz–iráni együttműködésre sem igazán lesznek hatással a szankciók: „valószínűleg az oroszok továbbra is el fognak adni Iránnak légvédelmi eszközöket, hiszen Irán rendkívüli mennyiségű drónnal támogatja Oroszországot” – tette hozzá.

Noha egyértelműen látni, az elmúlt több mint négy évtizedben látott szankciós politika nem sok sikerre vezetett, Irán április 13-i Izrael elleni támadása után a nemzetközi közösség újabb intézkedéseket vezetne be. Hétfőn az uniós országok abban állapodtak meg, szankciókkal fogják korlátozni a pilóta nélküli eszközök, drónok, valamint ballisztikus rakéták gyártásához használt, az Európai Unió területén előállított alkatrészek kivitelét. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a héten közölte, az intézkedések egyúttal az Irán által támogatott milíciákat is célozzák, kiterjesztve az egész Közel-Keletre, valamint a vörös-tengeri régióra.

Ebrahim Raiszi iráni elnök a napokban keleti szomszédjánál, Pakisztánban járt, az út során a felek biztonsági és gazdasági kapcsolatok erősítéséról is egyeztettek. A látogatást követően Vedant Patel, a Fehér Ház helyettes szóvivője arra figyelmeztette a pakisztáni vezetést, legyen tisztában a szankciók lehetséges kockázataival.

Csak lassítják a szankciók a gazdasági növekedést

Sárközy Miklóst arról is kérdeztük, Iránban mit gondolnak a szankciókról, mit ír róluk a helyi sajtó. – Az iráni sajtó általában véve lebecsüli, jelentéktelennek, politikailag motivált támadásnak nevezi ezeket a szankciókat – fogalmazott. A szakértő arra is rámutatott, hogy miközben éveken át mindenki azzal volt elfoglalva, az iráni atomprogram milyen kihívásokat jelent a Közel-Kelettel kapcsolatban, addig senki nem foglalkozott a dróniparával. – 2011-ben az irániak leszedtek egy amerikai kémdrónt, és nem adták vissza. Erre a hírre senki nem kapta fel a fejét – magyarázta.

Az iráni gazdaságfilozófia az ellenállás gazdasága elvet követi, tehát eleve úgy van felépítve, hogy a szankciók ne érintsék

– mutatott rá Sárközy Miklós.

Iráni lapok egy teheráni újságárusnál. Fotó: Atta Kenare/AFP

Hangsúlyozta egyúttal, hogy a szankciók legfeljebb csak némileg tudják lassítani a gazdasági növekedést, de Irán végül mindig eléri céljait.

Újabb háború fenyeget?

Az Izrael és Irán közötti konfliktus még hónap elején lángolt fel újra: április elsején Irán damaszkuszi konzulátusát érte támadás, melyben a Forradalmi Gárda két magas rangú tagja is életét vesztette. Noha Izrael nem vállalta magára a támadást, Teherán Izraelt tette felelőssé, és április 13-án, szombat éjszaka mintegy 300 drónból és rakétából álló támadást indított. Az akciót követően Izraelben folyamatosan egyeztetések következtek, végül április 19-én, pénteken válaszoltak a perzsa országnak: Iszfahán körzetét érték a támadások, noha iráni híradások szerint nem voltak sikeresek.

Sárközy Miklóst arról is kérdeztük, kell-e újabb háborúra számítani a térségben.

A szakértő kiemelte, iráni oldalon elégedettek a művelettel, így aligha van esély háborúra.

Noha a nyugati sajtóban főként arról cikkeztek, hogy az iráni rakéták nem értek földet Izraelben, a szakértő a BBC brit közszolgálati média (amely aligha vádolható az iráni rendszer támogatásával) perzsa nyelvű ágának elemzését ismertetve elmondta, vannak olyan helyek, ahol látni az iráni lövedékek becsapódásának nyomát. Ilyen például a Nevatim bázis a Negev-sivatagban, valamint a Hermon hírszerző bázis a Golán-fennsíkon.

Iran’s Supreme Leader Ayatollah Ali Khamenei has praised the country’s armed forces for their “success” after Tehran launched a retaliatory attack on Israel last week https://t.co/6CiGrLOLj3 pic.twitter.com/UvdCluyaC5

— Al Jazeera English (@AJEnglish) April 21, 2024

Hozzátette: mind olyan célpontok voltak, ahonnan az irániak szerint a damaszkuszi támadást irányították. „Ez azt jelenti, hogy Irán valóban bosszút állt, hiszen pontosan azokat a helyeket lőtte és találta el, amelyek nagy valószínűséggel részt vehettek az iráni konzulátus elleni akcióban” – mutatott rá Sárközy Miklós. A szakértő azonban arra is felhívta a figyelmet, az izraeli válaszcsapás szintén egy stratégiai pontot ért, Iszfahán közelében ugyanis fontos légibázis van.

Azt látni, egyik fél sem akar most háborút, viszont tesztelik egymást, tehát valószínűleg mindkét fél figyeli azt, hogy a másiknak  hol tart a haditechnológiája

– szögezte le.

Sárközy Miklós arról is beszélt, hogy a Forradalmi Gárda egyik parancsnoka belengette, átgondolják a nukleáris stratégiát. A szakértő szerint elsősorban olyan fejleményekre lehet számítani, mint például az Irán által támogatott milíciák légvédelmi eszközökkel történő felszerelése. – Ezáltal a jobban sebezhető szíriai, iraki és jemeni szövetségesek is kapnak az iráni technológiából – emelte ki.

Borítókép: Irán első hiperszonikus rakétájának modelljét viszik iráni férfiak azon a felvonuláson, melyen az Izrael elleni támadást ünneplik Teheránban 2024. április 15-én (Fotó: AFP/NurPhoto/Morteza Nikoubazl)