Magyarország a kapuja az amerikai–közép-ázsiai kapcsolatoknak

A Három tenger kezdeményezésről (3SI), valamint a Közép-Ázsiából Európába vezető, Középső folyosó nevű kereskedelmi útvonalról beszélgettek szakértők a Magyar Külügyi Intézet keddi kerekasztal-beszélgetésén. Az elemzők egyetértettek abban, Magyarország különleges szerepet tölt be a régióban, ugyanis hídfőként szolgál Európa és a közép-ázsiai térség között.

Útépítés a Zangezur folyosón, Azerbajdzsánban 2023. október 9-én. Fotó: Resul Rehimov Forrás: AFP/Anadolu

Magyarország kiemelt szerepet tölt be nemcsak Európában, hanem a kontinens és a közép-ázsiai térség közötti kapcsolatokban – értettek egyet szakértők kedden a Magyar Külügyi Intézetnek (MKI) a Három tenger kezdeményezésről (3SI), valamint a Közép-Ázsiából Európába vezető, Középső folyosó nevű kereskedelmi útvonalról szóló kerekasztal-beszélgetésén.

A Három tenger kezdeményezés (3SI) az Adriai-, Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 13 ország, az Európai Unió tagállamainak közös kezdeményezése a régió kereskedelmi kapcsolatainak kiterjesztése érdekében. Az együttműködésben Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Románia vesz részt. Tavaly a 3SI két résztvevővel bővült: Ukrajna és Moldova társult országai lettek a kezdeményezésnek.

Fotó: A szerző felvétele

Magyarország mint hídfőállás Európa és Ázsia között

Magyarország egy puzzle-darabja egy nagy képnek – vázolta fel hazánk geopolitikai helyzetét Seremet Sándor, az MKI vezető kutatója, kutatócsoport-koordinátora. Hozzátette: azzal, hogy megfigyelő államként tagjai vagyunk a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ), nagyobb rálátása van hazánknak arra, hogy mi történik a két térségben. „Szerintem ez egy nagyon fontos szerep” – mutatott rá, kiemelve, hogy Magyarországon keresztül régiók kapcsolhatók össze egymással.

A Középső folyosó nem csak egy olyan útvonal, mely egyik országból a másikba halad át. Különböző ágai vannak, különböző országokon halad keresztül, melyek földrajzi, etnikai és kulturális téren is összekapcsolódnak

– vélekedett Seremet Sándor.

Az Ázsiát és Európát összekötő fő kereskedelmi útvonalak, piros színnel jelölve a Középső folyosó (Middle Corridor). Fotó: German Institute for International and Security Affairs

A szakértő kiemelte: a Középső folyosó a kaukázusi Georgián is keresztülhalad, mely 2023 decemberében tagjelölti státust kapott az Európai Unióban – Seremet Sándor reményét fejezte ki Georgia uniós csatlakozása kapcsán. Beszélt egyúttal az energiaügyi kapcsolatokról is, melyek diverzifikálásában szintén kulcsszerepet játszanak a közép-ázsiai országok, nemcsak Magyarország, de olyan államok esetében is, mint például Románia. Hasonló álláspontjának adott hangot James Jay Carafano, a washingtoni The Heritage Foundation agytröszt munkatársa is. A szakértő rámutatott, nagyhatalmi versengésnek vagyunk szemtanúi, noha nem éppen úgy zajlik napjainkban, mint a hidegháború idején, amikor egy éles vonal választotta el az embereket egymástól.

A Három tenger kezdeményezés és a Középső folyosó összekapcsolására egy lehetőségként kell tekintenünk, mely újra összekapcsolja azokat a folyamatokat, melyek az eurázsiai kontinensen erősítik egymást

– fogalmazott.

Kiemelte, az együttműködésnek egyúttal alapfeltétele, hogy a kis és közepes országok is szerepet kapjanak. Ennek kapcsán hozzáfűzte: Magyarország éppen az Észak-, Közép- és Dél-Európa közötti összeköttetés közepén helyezkedik el, ennek nyomán kiemelt pozíciója van a Három tenger kezdeményezésben is. Carafano arról is értekezett, hogy hazánknak földrajzi helyzetén túl történelmi jelentősége is van, ugyanis szorosan kapcsolódik Közép-Ázsiához és Törökországhoz – mind politikai, mind diplomáciai viszonylatban. A régió stabilitása és békéje pedig az Egyesült Államok érdekeit is szolgálja – mutatott rá. Leszögezte: nem számít, hogy az Egyesült Államok élén demokrata vagy republikánus elnök áll, Magyarország szerepe fontos.

A szakértő röviden kitért a novemberben esedékes amerikai elnökválasztásra is: Carafano szerint a republikánus Donald Trump volt amerikai elnök jó esélyekkel indul a Fehér Ház székéért.

Emlékeztetett: Trump számára kiemelt kezdeményezés volt a 3SI, ami egyértelmű előnyt jelentett az Egyesült Államok számára is – tekintve, hogy így nem Washingtonra várt a problémák megoldása, hanem mint önsegítő projekt működött. Carafano a szövetség jövőjére kitérve elmondta, nem gondolja, hogy a 3SI valaha is meg fog szűnni, hiszen szükség van rá, és amennyiben Trump megnyeri az elnökválasztást, még nagyobb figyelmet kaphat. Rámutatott azonban, hogy az Egyesült Államok számára Közép-Ázsia ismeretlen terület, ám az európai partnerek számára ez remek lehetőség arra, hogy közelebb hozzák őket és Washingtont.

Az amerikai szakértő egy érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet: Berlinben nem igazán nézik jó szemmel a lengyel ötletből létrejött kezdeményezést. A németek ugyanis úgy látják, az Európai Unió egyfajta vetélytársáról van szó – ugyanezt az álláspontot a Biden-adminisztráció alatt az Egyesült Államokban is átvették, éppen ezért Carafino abban bízik, Trump kerül ki győztesként az elnökválasztáson.

Elengedhetetlen Közép- és Kelet-Európa fejlesztése

Fejleszteni kell a régiót – hangsúlyozta felszólalásában Mihai Sebe, a bukaresti European Institute of Romania kutatóintézet európai ügyek osztályának vezetője. A szakértő rámutatott az ukrajnai háború okozta energiaválság tanulságaira: „Ahogy a világ fejlődik, ráébredünk, hogy jobb kapcsolatokat kell kialakítanunk az országok között” – fogalmazott. Kiemelte, az utóbbi időben a Fekete-tenger is a geopolitika fókuszába került.

Rámutatott továbbá arra is, hogy a 3SI a meglévő Kelet–Nyugat kapcsolatok mellett az Észak–Dél irányú összeköttetésekhez is hozzájárulhat.

Natko Vlahovic, a horvátországi New Frontier Foundation agytröszt elnöke felszólalásában ismertette, hazája szerepe a kezdeményezésben az Adriai-tengerhez köthető. Noha nem a 3SI keretein belül valósultak meg, de két példát is megemlített az energetikai összeköttetések kapcsán: az egyik a rijekai kikötő, a másik pedig a Krk szigetén kialakított LNG-terminál. Rámutatott azonban arra is, hogy miután a 3SI esetében elengedhetetlenek az infrastrukturális fejlesztések, temérdek pénzre van szükség az ilyen projektek megvalósításához. Vlahovic szerint a magánszektor támogatását lenne érdemes elnyerni, például a nyugdíjalapok bevonásával. Emlékeztetett, a jövő évi, 10. csúcstalálkozónak Lengyelország ad otthont – Vlahovic szerint a projektek finanszírozásáról is kell addig egyeztetniük a tagországoknak.

James Jay Carafano egyúttal rámutatott, egyre többen érdeklődnek a kezdeményezés iránt, ám megfontoltnak kell lenni a források kiosztásában.

„Nem adhatsz pénzt olyan országnak, mely nem áll készen annak fogadására” – fogalmazott.

Borítókép: Útépítés a Zangezur folyosón, Azerbajdzsánban 2023. október 9-én (Fotó: AFP/Anadolu/Resul Rehimov)