Külpolitikai nyomásgyakorlás az amerikai LNG térhódítása + videó

– Amennyiben a szankciók és az orosz reakciók egymásra egyféle láncolatként hatnak oda-vissza, úgy minden bizonnyal közrejátszottak a végkifejletben, vagyis az orosz gáz mennyiségének csökkenésében, és ezzel párhuzamosan az LNG-import mennyiségének növekedésében – emelte ki a Magyar Nemzetnek Papp Gábor, a Magyar Külügyi Intézet energiapolitikával foglalkozó kutatója. A statisztikai adatok ugyanis azt mutatják, hogy az Egyesült Államok 2021-hez viszonyítva tavaly mintegy háromszor több cseppfolyósított földgázt adott el az Európai Uniónak.

Az amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító Isabella tartályhajó a lengyelországi Swinoujscie LNG-terminál kikötőjébe érkezik 2022. április 28-án. Fotó: Marcin Bielecki

„Figyelembe véve, hogy a klíma kérdésköre egyre fontosabb szerepet tölt be a politikában, felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet abban az esetben, amikor az eladásból származó bevételek nőnek, de ezzel párhuzamosan a társadalom elégedetlensége szintén emelkedik. Közös nevezőre hozható-e a gazdasági nyereség és a politikai veszteség?” – vélekedett.

Az azonban egyértelműen kijelenthető, hogy az orosz–ukrán háború temérdek változással járt Európában, beleértve az energiabiztonságot.

„Bármely olyan ország, amely potenciálisan hozzá tud járulni ehhez, fokozott figyelem övez az EU részéről” – emelte ki az MKI kutatója.

🌍 Global LNG Terminal Capacity Map 🌍
We're excited to present to you our latest video on global LNG terminal capacity. It delves into the significance of LNG for securing and diversifying energy supplies while highlighting its positive impact on the US trade balance. #LNG pic.twitter.com/AREIRok7l8

— Energy Policy Research Foundation (@EPRINC_DC) April 9, 2024

Papp Gábor szerint a jelenlegi helyzet ráadásul még lehetőséget is teremt az országok számára, hogy „a hirtelen stratégiai jelentőségűvé vált erőforrásaikat saját érdekérvényesítő képességük szolgálatába állítsák” – noha az koránt sem biztos, hogy az adott ország élni is fog az érdekérvényesítés lehetőségével. „Ennek extrém példája az a jelenség, amelyet úgy írnak le, hogy Oroszország fegyverként használja a gázt, akár kétoldalú kapcsolataiban, akár egész Európával szemben” – mutatott rá a szakértő. Hasonló álláspontokról már a háború kirobbanása után lehetett hallani, például Robert Habeck német alkancellár és gazdasági minisztertől, aki szerint Berlin súlyos politikai hibát követett el, amikor az ország függővé vált az orosz energiától.

Papp Gábor azonban rámutatott, hogy bár a nyomásgyakorlás ezen külpolitikai eszköze bármelyik ország esetében felmerülhet, az Egyesült Államok egyértelműen kiemelkedik, ezt a statisztikai adatok is bizonyítják: a nyugati nagyhatalomtól érkező LNG 2021-ben a teljes uniós gázimport öt százalékát fedezte, mára 19 százalékra emelkedett, így Norvégia után a második legnagyobb exportőr lett.

A szakértőt arról is kérdeztük, hogy a növekvő érdeklődés tekintetében az Egyesült Államok képes lesz-e minden partnerét kiszolgálni LNG-vel. Papp Gábor lapunknak elmondta, mindez attól függ, hogy a keresletbővülés mekkora mértékű lenne, és milyen időtávon oszlana el.

Álláspontja szerint azonban aligha érdemes jóslatokba bocsátkozni, ám megemlítette, azt látni, hogy az amerikai LNG exportja egyre növekszik, 2023-ban a világ elsőszámú LNG exportálója lett Katar és Ausztrália előtt, valamint az elmúlt években gázkitermelése is sorozatosan rekordot dönt. „Egyelőre nem látszik, hogy lenne olyan kiemelkedő politikai tényező, ami az exportot meghatározó módon negatívan befolyásolná” – szögezte le.

Borítókép: Az amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító Isabella tartályhajó a lengyelországi Swinoujscie LNG-terminál kikötőjébe érkezik 2022. április 28-án (Fotó: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki)