Meg kell őrizni a nemzeti hagyományokat

Határon túli magyar vezetők beszélgettek a CPAC Hungary második napján.

Helyretették a múltat

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és parlamenti frakcióvezetője elmondta, hogy azért érti meg leginkább a vajdasági magyarság a kárpátaljai magyarokat, mert hasonló folyamatokon mentek át a kilencvenes években, a délszláv háború idején. – A fronton mindkét oldalon állhattak magyarok, csak az egyiken horvát, a másikon szerb egyenruha volt. Ez jellemezte a kilencvenes évek elején a hétköznapokat, a kényszersorozások, a behívók és a háborús helyzet. Még nagyobb mértékben sújtotta ez a horvátországi magyarokat, mint a szerbiai magyarokat. Azt követően a szerbiai magyarokat még egyszer megcsapta a háború szele a 90-es évek végén, amikor 78 napon át bombázásoknak volt kitéve az ország, így a vajdasági magyar közösség is – emlékeztetett.

Mi a bombázások idején azzal foglalkoztunk, hogy fölfrissítettük az autonómiakoncepciónkat, létrehoztuk az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsot, akkor még civil szervezetként, a 2000-s demokratikus fordulatot követően viszont a mi elképzeléseinket sikerült törvénybe iktatni Szerbiában, így ma már a Magyar Nemzeti Tanács alkotmányos és törvényes kategória, az identitásmegőrzés területén fontos témákban az államnak a partnere

– ismertette Pásztor Bálint. Mint mondta, ez nem lett volna elegendő ahhoz, hogy sikeresek legyenek, ehhez arra volt szükség, hogy Szerbiában azok jussanak hatalomra és azoknak szavazzanak bizalmat, akik konzervatív értékekben gondolkodnak, akik a jobboldali értékek mentén politizálnak.

Éppen ezért 12 évvel ezelőtt létre tudott jönni Szerbiában az a kormánykoalíció, amelynek a Vajdasági Magyar Szövetség is a tagja, és létrejött a szerb–magyar kiegyezés a Vajdaságban. Helyretettük a múltat, a negyvenes évek múltját, sikerült hatályon kívül helyeztetni a szerbiai kormánnyal azokat a 1945-ben meghozott határozatokat, amelyekkel a kollektív bűnösség elve alapján megbélyegezték a magyarságot, és azt követően tudtunk az egzisztenciateremtés irányába fordulni, a közös infrastruktúra-fejlesztés irányába, és azóta Szerbiának nincs jobb partnere, nincs jobb szomszédja, mint Magyarország, és Magyarországnak nincs jobb partnere, szomszédja, mint Szerbia. Ehhez arra van szükség, hogy mi, vajdasági magyarok egységesek legyünk, és így tudunk sikeresek maradni. Az ország intézményrendszerén belül kell a gondjainkat megoldani, és erre teszünk kísérletet vajdasági szinten is és szerbiai szinten is. Ezt nevezném én vajdasági modellnek

– jegyezte meg Pásztor Bálint.

Ragaszkodni a hagyományokhoz

– Mindig jó az anyaországba hazajönni. Nagyon örülök annak, hogy a Magyarország és Szlovákia közötti kapcsolat egyre jobb, és én bízom, hogy ez még tovább fog javulni, hiszen nekünk az az érdekünk, hogy a két ország közti kapcsolat a lehető legjobb legyen, és a két nép közti kapcsolat is a lehető legjobb legyen – erről már Forró Krisztián, a Magyar Szövetség országos elnöke, Nagyszombat megyei képviselője beszélt.

Ha nem ragaszkodnánk a hagyományainkhoz, akkor meggyőződésem, hogy most már magyarként nem szerepelnénk Felvidéken sem és más környező országokban sem, hiszen a hagyományok azok, amik megtartanak bennünket. Mi megtapasztaltuk azt, amikor meg akartak törni bennünket a kommunisták is, amikor elhurcolták a felvidéki magyarokat, akaratuk ellenére el kellett hagyniuk az ingatlanjaikat, és egy teljesen új világba érkeztek. Az, hogy ez ne történhessen ismét meg, ezekre az eseményekre, ezekre a történelmi eseményekre fel kell hívni a figyelmet, hiszen bármikor történhet olyan rendkívüli esemény, ami miatt ismét veszélybe kerülhet a magyarság Felvidéken, de láthatjuk, Kárpátalján, vagy például Szerbiában és Romániában is

– tette hozzá. Szót ejtett arról is, hogy a mainstream média azt hirdeti, hogy aki modern, feladja a hagyományait, és dohos szagú, öreg dolog, ha valaki a konzervatív értékekhez ragaszkodik. – Nekünk, a külhonban politizáló magyar politikusoknak nincs más megoldásunk, mint konzervatívként a hagyományokhoz és az értékekhez ragaszkodni, és úgy, ahogy az az imént elhangzott, csak akkor fogunk tudni magyarként megmaradni, hogyha összetartunk és együtt közösen fellépünk, kiállunk a hagyományaink mellett, kiállunk a kultúránk mellett, az anyanyelvünk mellett, és e mentén próbálunk minél nagyobb teret szerezni helyi szinten és a helyi politikában – ismertette Forró Krisztián.

Mint mondta, amikor az Európai Unióba beléptek, sokkal nagyobb elvárásaik voltak, és abban bíztak, hogy sokkal jobb lesz az őshonos nemzeti kisebbségeknek az Európai Unión belül. – Aztán láttuk a Minority SafePack esetében, hogy mintegy egymillió ember aláírta a kezdeményezést, ennek ellenére lesöpörték, és ugyanúgy el lehet mondani azt is, hogy ez az Európai Unió nem az az Európai Unió, amibe beléptünk és ezen változtatni kell

– jegyezte meg.